Hetedik alkalommal rendezik meg a Külföldi Kultúrák Hetét a francia fővárosban 44 külföldi kulturális központ részvételével, melynek keretében Paradise Lost (Elveszett paradicsom) című programjával kívánta két közép-európai intézet az Európai Unió legnagyobb kisebbségét jelentő, becslések szerint 8-12 milliós roma közösségre ráirányítani a figyelmet.

A címet a szervezők a tavalyi 52. Velencei Biennálé első roma pavilonjának tárlatától kölcsönözték, amelynek anyagából válogatott kiállítás nyílt a PMI új, első emeleti kiállítótermében. A rajzok, festmények, szobrok, videoinstallációk alkotói - Daniel Baker, Damian Le Bas, Delaine Le Bas, Mihaela Ionela Cimpeanu, Marian Petre, Gabi Jimenez, Kiba Lumberg, Jeno André Raatzsch, Balogh Tibor, Szirmai Norbert, Révész János és Omara - hat különböző ország legkiválóbb kortárs roma képzőművészei közé tartoznak. Műveiken keresztül sztereotípiáktól és romantikus kliséktől mentesen ismerhetik meg az érdeklődök a kortárs roma művészetet. A tárlat október 30-ig látogatható.

A megnyitó előtt a művészek közül a francia roma festő Gabi Jimenez, valamint Dana Diminescu román szociológus és az alternatív Nobel-díjjal kitüntetett Bíró András polgárjogi aktivista beszélgetett a romák európai helyzetéről.

A romák életmódja országonként változik, Franciaországban a néhány 10 ezer fős közösség településről településre vándorolva, lakókocsikban él; megtartotta a családi struktúrát, mint védekező eszközt, s Gabi Jimenez ebben az életmódban látja népe kultúrájának lényegét.
Bíró András arra hívta fel a figyelmet, hogy ami Európában egyesíti a romákat, az a diszkrimináció.

Ami viszont különbözik: a nyugati országokban élő romák hatszáz éve saját kultúrájuk szerint élhetnek. Magyarországon ezzel szemben két radikális integrációs kísérlet történt: Mária Terézia és II. József idején, majd a szocializmus időszakában, amikor a többségi közösség proletarizálta a romákat, majd utána "kidobta őket a semmibe". Emellett a jogvédő szerint mennyiségi különbség is van Európa két része között: Nyugaton a roma lakosság egy, a sok látható, például afrikai és muzulmán kisebbség között, Közép-Európában viszont ők az egyetlen, külsejük alapján is másságot képviselő közösség. Magyarországon nehezen mérik fel egyelőre, hogy egyszerre van szó etnikai és társadalmi problémáról, illetve annak keveredéséről - tette hozzá az alternatív Nobel-díjas.

"Majdnem megköszönöm a Magyar Gárdának, amit tesz, mert végre a társadalom problémájává kezd válni, aminek már régen annak kellene lennie. (A Magyar Gárda) kihasználja és azzal nyer, hogy a többség azt gondolja, hogy a cigányok lopnak, csalnak, hazudnak, gazemberek. De a probléma megoldására valójában semmilyen javaslat nincsen" - véli Bíró András.

Az MTI kérdésre a polgárjogi aktivista úgy vélte, hogy a nyugati példák közül Magyarország számára Spanyolország lehet példamutató. Ott ugyanis a régiók és a politikai pártok összefogása a romák lakhatását 15 éves programmal alapjaiban oldotta meg, elkerülve a gettósítást. "Amíg Magyarországon négyéves távlatban gondolkodnunk, politizálódik a kérdés és nincs megoldás. Ebben az ügyben csak hosszú távon lehet gondolkodni, nyugodtan, értelmileg és nem érzelmi alapon kellene nézni a romakérdését" - hangsúlyozta Bíró.

Az estet teltház előtt a román származású Roberto de Brasov együttesének, a Swing des Carpates–nak koncertje zárta. Pénteken sötétedés után pedig a PMI tetőteraszán működő szabadtéri moziban Gauder Áron Nyócker című animációs filmje lesz műsoron.