Rendezetlen a térfigyelő kamerák használata

A legtöbb térfigyelő kamera Nagy-Britanniában működik. Az utóbbi tíz évben félmilliárd fontot költöttek a hatóságok zárt rendszerű térfigyelő hálózatok kiépítésére, a londoni belügyminisztérium egy 2005-ös vizsgálata szerint azonban a bűnözés mégsem csökkent kimutatható módon. A bűnözők csupán kiszorultak azokról a helyekről, amelyeket a nagyjából 4,2 millió kamera figyel - mondta Molnár László.

A felemás nemzetközi tapasztalatok ellenére Magyarországon villámgyorsan szaporodnak a közterületi - gyakran jól elrejtett - gépi szemek. Az első rendszert 1997-ben telepítették a budapesti Váci utcában. 2002-ben 159 kamera működött a fővárosban, 2003-ban 508, 2004-ben pedig összesen 741 kamera pásztázta napi 24 órában az ország 16 városának 45 utcáját és terét - mondta előadásában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszékének kutatója.

Hozzátette: szinte lehetetlen pontos és hiteles adatokhoz jutni, mert a hatóságok titokként kezelik, hogy hol működnek térfigyelő rendszerek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet ezért perre ment az Országos Rendőrfőkapitánysággal 2004-ben. Az ügyben végül a Legfelsőbb Bíróság döntött 2007-ben a TASZ javára, de a rendőrségről azóta sem érkezett meg valamennyi adat - mondta Molnár.

Az Urbaneye (kb. a város szeme) projekt további fontos tapasztalata, hogy a figyelőrendszerek működése sokszor nem áll összhangban a jogszabályokkal. A leggyakoribb probléma az, hogy hiányzik a térfigyelő kamera működésére felhívó jelzés. Egy másik hiányosság, hogy az üzemeltető nem tesz bejelentést az adatvédelmi biztos hivatalánál a térfigyelő rendszer felállításáról, holott ez az 1992-es adatvédelmi törvény alapján kötelező. Molnár László egyebek mellett azt is visszásnak nevezte, hogy önkormányzatok is működtetnek térfigyelő rendszereket, pedig erre csak a rendőrségnek van törvényi felhatalmazása.
A szakértő kiemelte, hogy a problémák egyik legfőbb oka a biztonsági és térfigyelő kamerák használatára vonatkozó specifikus jogszabály hiánya.
"Demokratikus társadalmakban a megfigyelés jogosultságát az érintettek előtt igazolni kell és el kell fogadtatni. A kamerás megfigyelés célja a bűnözés, a törvénysértés megelőzése, ugyanakkor magában a módszerben is benne rejlik a törvénysértés kockázata, jelesül a magánszféra megsértésének kockázata. Ezért csak akkor fogadható el, ha a magánszféra egy részének feláldozása arányban áll a biztonság növekedésével, a kamerák bűnözéscsökkentő hatását azonban mostanáig semmi nem igazolta" - mondta Molnár László.