Alpakacsikó született Szegeden

A fiatal kancának ez volt az első ellése, s talán tapasztalatlansága okán nem foglalkozott megfelelően csikójával sőt, teje sem volt, hogy megszoptassa az újszülöttet - mondta el Veprik Róbert a Vadaspark igazgatója az MTI-nek hétfőn.

Az állatkert gondozói vállalták magukra a pótmamai szerepet, etették, ápolták a kicsit, de nem különítették el a nősténytől, hátha feléled benne az anyai ösztön. Bár volt, mikor reménytelennek tűnt a helyzet, időnként állatorvosi beavatkozásra is szükség volt, a kancacsikó életben maradt. Sőt, talán a csikó kitartó próbálkozása miatt, az anya tejelválasztása is megindult, így ma már nincs szükség emberi segítségre, mindketten együtt lehetnek az alpakacsapattal - közölte a szakember.

Augusztusban egy másik csikó is született a Tisza-parti város állatkertjében, amelyet anyja gondosan nevelt. A virgonc kancacsikó utóbb az Inka nevet kapta. Bár az új jövevény láthatóan gyengébb, mint nem sokkal előbb született társa, gondozóik remélik, hogy mindkét állat egészségben felcseperedik.
Az alpakák dél-amerikai farmokon, főként az Andokban tenyésztett kérődző háziállatok. Csapatban - egy hím több nősténnyel - élnek, főként nappal aktívak.

Az 55-65 kilogrammos testtömegű állatok vérében magas a vörösvérsejtek száma, így alkalmazkodnak a ritka magashegyi levegőhöz. Testüket vastag gyapjú fedi, amely általában fekete vagy sötétbarna, de lehet világos is.

Az alpakát ötezer éve háziasították, egyes kutatók szerint a guanakó az őse, mások pedig úgy vélik a láma és a vikunya keresztezéséből származik. Gyapja igen jó minőségű, finom, meleg, a legtöbbet belőle Peruban termelik. Az alpakát kétévente nyírják, egyszerre 2,5-3 kilogramm gyapjút ad. Dél-Amerikában az állat húsát, bőrét és tejét is hasznosítják. Mivel gyapja rendkívül értékes, tenyésztését Ausztráliában is elkezdték, s gazdasági jelentőssége egyre nagyobbá válik.