A rosszul működő bíróság negatív hatásai

Közvetlen gazdaság kár származik abból, ha a gazdasági szereplők elvesztik a bizalmukat, mert nem elég hatékony az igazságszolgáltatás, túl sokáig tartanak az eljárások, vagy esetleg nem lehet bízni a tisztességes eljárásban - mondta Fleck Zoltán a Bíróságok - felelősség és függetlenség címmel rendezett beszélgetésen.

Közölte, a hatékonyság hiányának társadalmi jellegű következménye az lehet, hogy az emberek elfordulnak a bíróságtól, mert nem bíznak benne, alternatívákat keresnek, a normakövetési hajlandóság - amely - mint megjegyezte - a magyar társadalomban igen alacsony - tovább romlik, valamint gyengül a garanciákkal rendelkező intézményes eljárás vonzereje.

Politikai következménye, amely a napokban is jól megfigyelhető, hogy a perlés a politikai elit kezében - egy rosszul működő bíróság esetében - "ködösítő" eszközzé válhat - mondta a jogszociológus.

Fleck Zoltán elmondta azt is, további következmény lehet, hogy a jogalkotó kényszerhelyzetbe kerül, ha azt látja, hogy a jogalkalmazó elbizonytalanodott, nem ad olyan értelmet a jogszabályoknak, amilyet szánt neki. Ilyenkor a jogalkotó kényszeresen, gyorsan, minőséghibásan elkezd jogot alkotni, "szájba rágni". Ez azt jelenti a bírói hatalom számára, hogy elvesztette a jogalkotó bizalmát, másrészt szűkíthetik jogértelmezési hatalmát - fűzte hozzá.

Fleck Zoltán szerint a bírói tanácsokra bízott teljes igazgatás alapvetően egy félreértésen nyugszik; azon, hogy a bírói függetlenség úgy biztosítható, hogy a szervezetnek teljes egészében autonómiát adnak, és az összes hatáskör egy bírói többséggel rendelkező testület kezében van.
Mint mondta, ilyen, mint Magyarországon, nem is nagyon működik a világban. Olyan minták vannak, amelyek a hatásköröket megosztják - tette hozzá.

A jogszociológus szerint van lehetséges kiút; mégpedig az, ha a hatáskörök kiegyensúlyozása felé lépnek. Azon a szemléleten változtatni kell, amely szerint a bírói függetlenség egyet jelent a totális szervezeti szeparáltsággal - hangsúlyozta.

Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke a bírósággal szembeni bizalom kérdésével kapcsolatban kiemelte: nagyon fontos szerepet játszik ebben az ítéletek végrehajtására vonatkozó hajlandóság. Problémaként említette, hogy nincs visszhangja az ítélkezési tevékenységnek, nem jelennek meg jogilag tárgyilagos elemzések, vagy, ami megjelenik "az gyakran a bulvár színvonalán marad".

További gondnak nevezte meg azt az esetet, amikor a jogalkotó "valami nagyot" akar felmutatni a közvélemény előtt és átgondolatlan szabályokat hoz. Példaként említette az úgynevezett eljárási kifogás intézményét, amely - mint mondta, a többi között sérti az ügyfélegyenlőséget.

Hanák András ügyvéd arról szólt: a bírósági szervezet jelzett hiányosságai, valamint a bíróság és Alkotmánybíróság helyzetének rendezetlensége képes arra, hogy gyengítsék a közbizalmat.
Az eszmecserét a Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet Mi fenyegeti a harmadik köztársaságot? című vitasorozatának részeként tartották.