14:18

Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat (szó szerint így áll a jegyzőkönyvben) vitája kezdődik, Avarkeszi államtitkár felszólalása után a vitákkal.

Bárándy Gergely (MSZP) reményei szerint nem először és nem is utoljára van szó a gyűlöletbeszédről és az ez elleni fellépésről a parlamentben. Azért méghozzá, mert továbbra is szükségesnek látják a szocialisták a jelenség büntetőjogi kezelését, ugyanakkor minden javaslatot megfontolnak és hajlandóak is támogatni – a vezérszónok szerint ugyais szükséges (de nem elégséges) minden jogág eszközrendszerének alkalmazása. Fontos kritika a tervezettel kapcsolatban, hogy a kérdésnek nem volt társadalmi vitája – ő nem gondolja, hogy minden egyes alkalommal újra és újra egyeztetni kellene a társadalmi szervezetekkel. Márpedig hosszú évek óta nem kaptak érdemi jelzést ezektől. Le lehet tenni az asztalra a javaslatokat, nem utólag kellene tiltakozni – véli. A szerveztek tizenöt éve hangoztatják, hogy nem jogi eszközökkel kell fellépni a gyűlöletbeszéd ellen. Hogy hogyan, érdemben nem szokták elárulni. Az elhatárolódás igénye jogos és szép, mondja, de a korábbi ellenzők közül egyre többen vélik úgy, hogy szükség van jogi szabályzásra (így Halmai Gábor is így nyilatkozik újabban, utal a neves alkotmányjogászra), mivel a korábbi felfogás túlhaladottá vált. Bárándyt pedig elsősorban a sértett közösség véleménye érdekli a kérdésben, így fontosnak tartja, hogy ilyen esetben a sértettek emelhessék fel érdemben a hangjukat.

Bárándy szerint nem fér bele a szólásszabadság kereteibe, hogy Magyarországon magyarokat lehessen gyalázni – mert ez az eszköz nem elsősorban kisebbségvédelmi eszköz, mondja. Ez az emberi méltóságot védi, mindenkiét. Tiszteletben tartja a vélemény és a gyülekezés szabadságát, de úgy gondolja, hogy ezeket lehet annyiban korlátozni, hogy ne kelljen más alapjogok sérelmét elszenvedni.

Alkotmányossági aggályai nincsenek: azt sem tartja szégyellnivalónak, hogy a legutóbbi törvényt is elmeszelte az Alkotmánybíróság. Csakhogy paradigmaváltás érhet az Alkotmánybíróságon, ezútal ugyanis nem egyhangú döntés született, és érdemes megvizsgálni az indoklásokat is – mondja. Ezek szerint ugyanis szükséges a Btk. módosítása. Így vélekedik Kovács Péter nemzetközi jogászi hátterű bíra is – akit ráadásul a polgári oldal delegált. Vagy felmondjuk tehát nemzetközi szerződéseinket, vagy alkotmányt módosítunk. Esetleg mégis módosítunk a Ptk-n, ahogy arról most is szó van. Az Ab pedig (végre) iránymutatást is adott, hogy kellene másképp – teszi hozzá a képviselő.



Summa summárum: a tervezet támogatását kéri.

Répássy Róbert szerint a javaslat próbatörvény (a próbaper analógiájára alkotja a szót): vajon az Ab átengedi-e? Ez a negyedik (Avarkeszi szerint ötödik) ilyen próbálkozás: olyan az MSZP-nek a gyűlöletbeszéd elleni törvény megalkotása, mint Leninnek a permanens forradalom – kommentál. A TASZ-ra hivatkozva azt is hozzáteszi, hogy szerinte jó eséllyel ez a javaslat is alkotmányellenes. A legfőbb logikai hiba pedig az, hogy az emberi méltóság védelmét összekeveri a kisebbségvédelemmel. Márpedig az emberi méltóság védelme nem alkalmas eszköz az áhított célra - véli. A polgári jogot tehát megerőszakolja a tervezet, mert olyasvalamire használná a civiljogot, amire azt nem szabad. Formailag sem tartja elfogadásra alkalmasnak.

Ráadásul a rasszista beszéd ma is büntetendő, azt pedig aggályosnak tartja, ha egy csoport egyik tagja sértőnek érez adott megnyilvánulást, más tagja pedig nem? Hogy oldódik ez a probléma meg a tervek szerint? Hivatkozik Kovács Péterre is: a párhuzamos indokolás ugyanis azt jelenti, hogy az alapvető döntéssel az illetékes bíra egyetért, csak egyéb szempontokat is fontosnak tart – ezt szeretné gyakrabban hallani a témában. Ráadásul nem szeretné, hogy sokszor előkerüljön még a téma, mert szerinte ezen a módon a probléma nem oldható meg.

Szászfalvi László szól a KDNP részéről. Ő azt nem érti, miért szólt olyan lekicsinylően a képviselő a társadalmi szervezetekről. A párhuzamos indoklások említését is visszatetszőnek tartja – fordított esetben őket le szokták hurrogni, mondja. Mivel a tervezet nem jelent semmilyen szempontból sem előrelépést, nem tudják támogatni azt. A tervezet aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a véleményszabadságot, a kereszténydemokraták nem támogatják.



Hankó Faragó Miklós öt elutasított terv után ab ovo óvatosan nyilatkozik. Az elutasítás veszélyét elismerik a liberálisok, de azzal is egyetértenek, hogy a problémát valamilyen módon kezelni kell. Az SZDSZ tehát támogatja a tervezetet, nem kizárva a módosítások lehetőségét sem. Azt viszont már kevésbé érti, hogy miért nem eleme a kérdés a Ptk-nak, bár azt is látja, hogy így nem veszélyezteti a Polgári Törvénykönyv egészét. A kísérlet tényét viszont méltánylandónak és támogathatónak tartják – mondja.

Herényi Károly, az MDF politikusa szerint ez a tervezet már jó eséllyel átmehet az Ab szűrőjén: más kérdés, hogy a társadalom nagy része jobb helyeken magától utasítja el ezeket az álláspontokat. Nálunk még ebben sincs egyetértés, a politikai közbeszéd színvonala miatt, illetve azért, mert rendszeres kísérletek vannak arra, hogy politikai tőkét kovácsoljanak az ilyen megnyilvánulásokból. Az eszközrendszer is nagyobb mint a büntetőjog esetén – mondja. Emiatt vannak bizonyos felvetései: problémás lehet, hogy adott esetben egy sértett személynek igazolnia kellene, hogy adott sértett közösség tagja – ami sokakat visszatarthat (például a melegeket). Szintén nem világos számára, a világnézeti hovatartozás miért nem eleme a rendszernek, illetve a szankciók közül miért hiányzik a kártérítés intézménye. Az MDF is szívesebben látná a szöveget a Polgári Törvénykönyvben, hasonlóan az SZDSZ-hez. Ők nem utasítják el a felvetést, de mindenképp együttműködést kérnek és várnak a szocialistáktól – mondja.

A vita jelen szakasza lezárva.

Folyt. Köv.

12:45

Az érdemi munkára kiszemelt napok nagy átlagának megfelelően gyakorlatilag üres a ház, és jópáran a jelenlévők közül is érezhetően alibiből vannak itt. Bárándy Gergely olykor szól, közben valószínűleg unatkozik cseppet (mi is), Répássy Róbert felszólalása után nem sokkal már laptopjával foglalkozik, később telefonál is.

Előttem egy szocialista képviselő olvasgat, sokat. A helyzet komolyságát jelzi további három jelenség: a dohányzásra kijelölt területen nincs senki sem, a büfé üres, és nagyon sok a friss újság az ingyenesen elmarható lapok asztalán.

Időközben odabent témát váltottak: az élettársakra vonatkozó jogszabályok változásához kapcsolódó egyéb jogszabályi változásokról van szó. Az ellenzék természetesen ezeket sem támogatja, hisz az egyneműek kapcsolatainak szentesítését jelentené. Ezt pedig a főként tiltkozó kereszténydemokraták sosem hagynák, ezt nagyon jól tudjuk. Jogilag relevánsabb érvük is van az elveknél: az Alkotmánybíróság most tárgyalja a kérdést, amíg nincs döntés, nem lenne elegáns olyan jogszabály-módosításokat eszközölni, amiket aztán esetleg vissza kellene vonni.

11:23

Szászfalvi László (KDNP) szerint a kormány saját aktuális igényei szerint szabná át a törvényt (ilyesmi szokta egyébiránt okozni a törvénymódosításokat), és a ballib oldalon többet nyilatkozó Dr. Tóth Mihály büntetőjogász professzor (Pázmány, Pécs) véleményét idézi: nem kell kapkodva törvényt alkotni, nem a politika igényei szerint kell dolgozni.

Azt nem idézi, hogy Tóth szerint a jelenleg hatályos törvények is hatásosabb fellépést tesznek lehetővé az évente több alkalommal megrendezett ünnepi pusztítások elkövetőivel szemben, ám a rendőrség bizonytalan, a bíróságok félnek.

Majd szóljanak, ha a történet mindkét feléről egyszerre és összefüggésben hajlandóak beszélni. Ez így elég gyengécske produkció.



11:15

Még mindig törvénykönyvről zajlik a vita az alapvetően üres házban: ezúttal viszont a Büntető Törvénykönyv módosításai a téma.

Az ellenzék folyamatosan ostorozza a terveket, Bárándy Gergely szerint a kormány nyitott bármilyen párbeszédre.

Ennél részletesebben az unalom veszélye nélkül nem tudnánk összefoglalni azt, ami eddig (nem) történt.

A legtöbb vita a politikai híreket is megihlető témákban van: be nem jelentett gyülekezés kontra véleménynyilvánítás - a szokásos történetek, olykor kis piszkálódásokkal.