Adatgyüjtési ügy

Az újságíró Dávid Ibolyának az adatgyűjtési ügyben tett feljelentésével kapcsolatban kérdezte Kovács Tamást, aki leszögezte, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozik. Azt azonban megerősítette, hogy Dávid Ibolyától érkezett hozzá egy feljelentés, amikor ő vidéken volt.

"Nem először fordul elő, hogy a legfőbb ügyészhez jön a feljelentés, nem tudom miért, már elmondtam egy párszor, hogy öt napot veszít a feljelentő, mert ennek az a módja, hogy én kiszignálom a büntető helyettesemre, az kiszignálja az illetékes főosztályvezetőre, az kiszignálja az illetékes főügyészre, az kiszignálja az illetékes vezető ügyészre, és ha olyan az ügy, az meg elküldi az illetékes rendőrkapitányságra. Ez egy tény, tehát ennek semmi értelme nincs, de hát ez egy ilyen szokás most már, hogy hozzám hozzák, és akkor ők ott vannak, újságok, tévék hadd lássák" - fogalmazott Kovács Tamás az utóbbi időben kialakult gyakorlatot kritizálva.

A legfőbb ügyész hangsúlyozta: nem ő döntött Dávid Ibolya ügyében, hanem az előbb említett úton elküldte a feljelentést, és tudomása szerint a Fővárosi Főügyészség döntött az ügyben. A főügyészség azt vizsgálta, hogy van-e bűncselekményre utaló gyanú a bejelentésben, ilyet nem találtak, azért el kellett utasítaniuk a feljelentést. Hozzátette: "előkészületi magatartást" állapítottak meg, de a vizsgált, feljelentés szerinti bűncselekménynek nincs előkészülete.

Azzal kapcsolatban, hogy Dávid Ibolya szerint nem feljelentést, hanem bejelentést tett, Kovács Tamás úgy fogalmazott: ez "fából vaskarika", mivel a dokumentumot tartalmilag kellett vizsgálniuk, és abban a pártelnök vizsgálatot kért.

Dávid Ibolya szeptember 12-én, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a legfőbb ügyésztől és a Nemzeti Nyomozó Irodától is soron kívüli vizsgálatot kér, mert a birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél - a párt azóta visszalépett elnökjelöltje - érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. A hangfelvétel monogrammokat tartalmazó leiratát az MDF elnöke a sajtó rendelkezésére bocsátotta. Később nyilvánosságra került - és a felek is elismerték - hogy a felvételen Tóth János, az UD Vagyonvédelmi Zrt. résztulajdonosa és Csányi László, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszél.
A Fővárosi Főügyészség Dávid Ibolya bejelentése kapcsán azt közölte, hogy az a magántitok jogosulatlan megismerése bűntettének megállapítására adhatna alapot, de annak tényállási elemei nem valósultak meg, az "elkövetési magatartás előkészületi szakban maradt", ezért a bejelentést elutasította.
A hangfelvétel nyilvánosságra kerülését követően a beszélgetés egyik résztvevője, Tóth János is feljelentést tett. Ennek a Budapesti Nyomozó Ügyészség helyt adott, és jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett magántitok jogosulatlan megsértése miatt rendelt el nyomozást. Tóth jogi képviselője, Futó Barnabás szerint a feljelentést részben azért tették, hogy kiderüljön: ki készítette a felvételt, illetve azért, mert annak nyilvánosságra hozatalához a beszélgetés résztvevői nem járultak hozzá.
Az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél és a cég vezetőinek lakásán - összesen hat helyszínen - a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának lőfegyverrel visszaélés miatt tett feljelentése nyomán tartott házkutatást a Nemzeti Nyomozó Iroda még szeptember 10-én. A házkutatás során a rendőrség több számítógépet és adathordozót is lefoglalt. A rendőrség magántitok jogosulatlan megismerése miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

A bűnügy kapcsán ülésezett a Nemzetbiztonsági Kabinet. Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter közleménye szerint egy "titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését".

Horváth József, az UD Zrt. vezetője a nyomozással kapcsolatban kijelentette: valójában nem ő és cége áll a célkeresztben, hanem például a Fidesz, amelynek kormányzása idején nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatalnál műveleti főigazgató-helyettessé. Innen a kormányváltás után, még 2002-ben küldték nyugdíjba, 42 évesen.