Igazságszolgáltatási hiányosságok miatt szabadultak

Az ügyvédi kamara elnöke szerdán a Nézőpont Intézet sajtóbeszélgetésén egy újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: véleménye szerint a három évben maximált előzetes letartóztatás olyan jogállami garancia, amelyet "nem szabad feszegetni".

Arra a kérdésre, mi lehet az oka annak, hogy nem lehet három éven belül befejezni a büntetőügyeket, kijelentette: "a magyar büntető igazságszolgáltatás jelenlegi struktúrája nem hatékony".

Kijelentését azzal indokolta, hogy az 1998. évi Büntetőeljárási törvényben (Be.) nem sikerült megvalósítani azt az alapelvet - amelyet egy 1993-as kormányhatározatban az új Be. szükségességéről megfogalmaztak - hogy "új alapokra kell helyezni a nyomozás és tárgyalás egymáshoz való viszonyát, a nyomozás csak előkészítő szakasz legyen és maga a bizonyítás a tárgyalási szakaszban bonyolódjon".

Mint mondta, ma a bíróságokon a bizonyítás megismétlése folyik. A rendőrség kinyomozza a tettest, és "lényegében itt le kellene állnia és az összegyűjtött bizonyítékokat átadni az ügyésznek és a tárgyaláson menne a bizonyítás". Ehelyett azonban a vizsgálati szakaszban mindenre kiterjedő bizonyítást folytatnak, ami "elviszi az időt".

Hozzátette: vannak természetesen "nagy ügyek", de a hatóságok vonzódnak a nagy ügyekhez, ezért "túl sok vádlottas ügyeket, túl sok vádponttal gyűrnek egybe", ami "kezelhetetlen".

Bánáti János szerint emellett a magyar büntetőeljárás a tárgyalási szakban "fordítva ült fel a lóra". Emlékeztetett a büntetőeljárás klasszikus alapelvére: a terheltnek a joga, hogy megjelenjen a tárgyaláson és védekezzen, tanúvallomásra észrevételt tegyen. "Ezzel szemben mi ebből a jogból kötelezettséget csináltunk" - mondta, hozzátéve: most "a főszabály az, hogy minden vádlottnak és minden védőnek ezekben a nagy ügyekben is mindig ott kell lenni".

Véleménye szerint ha ezt megfordítanánk, akkor a tárgyalás menete felgyorsulna, "a felesleges napolások 80 százalékát meg lehetne oldani".
Mint mondta, a szakértők is hátráltatják a tárgyalásokat, és vannak ügyvédi "okosságok" is, amellyel szándékosan húzzák az időt. Ezzel kapcsolatban azt mondta: "ha jogszerűen csinálja az ügyvéd, akkor én azt mondom, él azzal a lehetőséggel, amivel fordítva időnként a nyomozóhatóság él, mert ők is a törvény keretei között nagyon sok trükköt bedobnak. Ha nekünk van lehetőségünk trükközni, de jogi keretek között, akkor éljen azzal a védő is".

Az ügyvéd egyébként elképzelhetőnek tartja, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett ügyekben átalakítsák a hároméves szabályt.

A beszélgetésen résztvevő Balsai István, az Antall-kormány igazságügyi minisztere, fideszes országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősen kiszélesedett az ügyészség jog- és hatásköre, az ügyészek azonban nem merítik ki a törvény által biztosított nyomozati lehetőségeket. A jog szerint az ügy ura az ügyész, nyomoz és nyomoztat.
Gulyás Gergő, a Nézőpont Intézet tanácsadófa kijelentette: a bíróság hibázott, ezért kellett kiengedni a több vádlottat, és felvetette a felelősségrevonás lehetőségét is.