Röviden összefoglalva: ma van a zene világnapja, és nemzeti ünnepnap a tv földjén. Nem a sokszor ördöginek tekintett készülékről van szó, hanem Tuvaluról, területét tekintve a világ negyedik legkisebb önálló államáról (26 km2 – csak összehasonlításképp, Óbuda területe39,69 km2). Az ország mintegy 12 000 lakosa ma ünnepli a függetlenné válást. És ez még nem minden: az aprócska Tuvalu az egyik legnagyobb nyertese és vesztese egyszerre a világ technikai fejlődésének.

A Csendes-óceánon valahol Hawaii és Ausztrália között elterülő szigetország legnagyobb tengerszint feletti magassága öt méter. Éppen ezért számukra a globális felmelegedés azt eredményezheti, hogy ők lesznek a Földön a második Atlantisz. Szerencsére egy szép bevételi forrást is köszönhetnek az emberiség fejlődésének: a .tv domainnév tartozik hozzájuk a világhálón. Nem egy nagyon sok pénzzel rendelkező cég fizet szíves örömest azért, hogy egy ilyen végződésű címmel legyenek fent az interneten.

Azonban a mai dátumnak van egy számunkra még fontosabb eseménye, immár 33 éve a zene világnapját ünnepelhetik a muzsikát kedvelők. Az ünnepeltről tudjuk, hogy a magyar színtérről Charlie-nak csak ő van, és a Locomotív GT tagjait (az adott napon) semmi más nem érdekli csak ő. Az ifjúság is nagyra értékeli, elég csak a Jazzékiel „ a zene kell, hogy egy jobb helyre vigyen el" sorát felidézni. Mi pedig bele sem merünk gondolni, hogy mit érnénk zene nélkül. Ahogy abba se, hogy mi lenne, ha a dob meg basszus (és a gitár és egyéb hangszerek) nem zakatolnának a fülünkben.

Éppen ezért a mai dallal nemcsak a zenét ünnepeljük, hanem egyben szomorúan emlékezünk minden olyan együttesre, amelyek ilyen vagy olyan okból kifolyólag feloszlottak, megszűntek, vagy reményeink szerint csak átmenetileg szünetelnek. Ilyen csapat a Hiperkarma is, akiknek fellépéseit tinilányok lelkes tömege asszisztálta végig koncertről-koncertre. De mi nem ezért szerettük őket.