Önvédelmi reflex?

Azt gondolhatnánk esetleg, hogy egy társadalom (konkrétan a magyar nemzet) idegenellenessége egy önvédelmi reflex következménye. Az idegentől általában félünk aminek lehet alapja, de lehet alaptalan is, ezt az adott helyzet határozza meg.

Az önvédelmi mechanizmus definíciója azonban nem olyan egyszerű – mondta a HírExtrának Sík Endre, a TÁRKI vezető kutatója. Az önvédelmi reflexek valamifajta fenyegetés, fenyegetettség-érzés miatt indulnak be. Szerinte az idegenellenességgel kapcsolatban az önvédelem nem értelmezhető. Az önvédelemmel szoros kapcsolatban lévő félelem viszont igen. A félelmeknek nem kell, hogy alanya legyen, hiszen a piréz népcsoport – akikkel szemben ellenérzéseket táplálnak a magyarok – nem létező, fiktív népcsoport. Félünk a jövőtől is, pedig még az sincs, csak a mi elképzeléseinkben – folytatta Sík.

Félelem

Sík szerint a félelemre semmilyen mértékben nem lehet azt mondani, hogy normális, szerinte az egy „nagyon rossz dolog” abban az értelemben, hogy együtt kell vele élnünk. Már a gyereknevelésben is fontos a félelem motívuma, mondta a kutató, amit ha a szülő „kellően hülyén kezel”, még meg is növelheti, ami egy életen keresztül az emberben maradhat. Az azonban, hogy a félelem, mint érzésvilág létezik, teljesen normális: az élet bonyolult, a jövő átláthatatlan, a helyzetünk kontrollálhatatlan. A félelemmel való együttélés képessége a felnőtté válás jele, egy nemzet esetében is – tette hozzá.

Túlzás?

Hogy a félelem túlzott-e, Sík szerint nem adható válasz. Az arabok és oroszok negatív megítélése, a tőlük való félelem mértéke nem kategorizálható. Nem nevezhető meg egy „normális” félelmi szint. A kutatás eredménye szerint a megkérdezettek harmada nevezhető nyíltan idegenellenesnek, akik azt mondják, hogy Magyarországra idegen be ne tegye a lábát – mondta Sík Endre. Abban azonban nem lehet állást foglalni, hogy ez egészséges, vagy nem – folytatta –, csak azt lehet megállapítani, hogy ez növekedett-e az elmúlt időszakokhoz képest, vagy nem. Egészségesnek azonban nem nyilvánítható egy adat sem – mondta Sík Endre. „Ha egy szélsőséges liberális állásponton lennék, akkor a nulla lenne a szélsőséges, mert azt vallanám, hogy éljen a multikulturalizmus, az idegen szép! Ha bezárkózó lennék, abszolút idegenellenes akkor azt mondanám, hogy ide be ne tegye senki a lábát, mert csak elrontják a magyar nyelvet, bekoszolják a genetikai összetételünket és még ellopják a életterünket meg a pénzünket is.„ A kettő között van a valóság – tette hozzá a kutató.

Pejoratív felhang

Kérdésünkre, miszerint az idegenellenesség neutrális kifejezés-e, a TÁRKI kutatója azt mondta: nincs neutrális kifejezés, mert attól függ, hogy ki hogyan gondolja. Ha valaki „antiidegenellenes”, akkor ezt bűnnek tartja. Ez a helyzet. Ezt mindenkinek magának kell megítélnie annak megfelelően, ahogy ezt az illető világnézete, vallása, meggyőződése, előélete, félelmeinek pillanatnyi állapota diktálja.

Felvetésünkre, miszerint az idegenellenesség pejoratív, negatív többletjelentéssel bír a közbeszédben a Sík Endre azt mondta: a mai világban, az európai uniós normarendszerben valóban dominánsan így van, ugyanakkor tudjuk azt, hogy nagyon sok csoport számára nincs negatív felhangja.