A közlemény a kivonulást azzal indokolja, hogy az MSZP és az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti Színház körüli "kultúrbotrány" emblematikus alakjának kitüntetését.

Véleményük szerint az V. kerületi Erzsébet teret máig díszítő gödör látványos emléke annak, hogy a neves magyar és európai építészekből álló zsűri által kiválasztott terv megvalósítását Orbán Viktor miniszterelnökként "egyetlen tollvonással" leállította. "Ezt követően Siklós Mária vállalta, hogy politikai megrendelésre épületet tervezzen a győztes pályázó helyett" - tették hozzá
A közleményben úgy fogalmaznak, hogy az így létrejött épület sem esztétikájában, sem funkciójában nem tudta megismételni a nyertes terv nívóját. Siklós Mária így olyan döntésben vállalt szerepet, amit éppen Belváros-Lipótvárosban nem ismerhetnének el egy díszpolgári kitüntetéssel - jegyezték meg.

A két frakcióvezető kitér rá, hogy javaslat érkezett többek között Román András műemlékvédő, építész, Újfalusi Rita, az Aranytíz Művelődési Központ nemrég elhunyt vezetője, dr. Csányi Vilmos etológus illetve Polgár László sakkedző, pedagógus kitüntetésére.
Hozzáteszik, hogy ezzel szemben a Fidesz vezette többség a politikailag, szakmailag és emberileg is "megosztó" személyt támogatta.

Puskás András, Belváros-Lipótváros fideszes alpolgármestere az MTI-nek nyilatkozva szomorúnak nevezte, hogy a két párt még mindig egy 2002 előtt kezdődött vitát folytat.
A politikus leszögezte, hogy Siklós Máriát minősített többséggel választották díszpolgárrá. Közölte, hogy ehhez legkevesebb 13 voksra lett volna szükség, az építész pedig 14-et kapott.

Az alpolgármester úgy fogalmazott, hogy Siklós Mária évtizedek óta a kerületben él, és megbecsült polgára a Belvárosnak.

Megjegyezte, hogy az építész nevéhez fűződik a Nemzeti Színház tervezése, illetve több színházépület átépítése. A Nemzeti Színházról, amely miatt több támadás is érte Siklós Máriát, Puskás András azt mondta, hogy az mára Budapest egyik szimbolikus épületévé vált.

Siklós Máriát 1999 márciusában az Új Nemzeti Kht. élén álló Schwajda György tervpályázat nélkül bízta meg az épület megtervezésével. Az építész Nemzeti Színház-makettjét Schwajda György december 13-án mutatta be a a Magyar Televízióban. Schwajda György december 16-án megállapodott a Magyar Építész Kamarával: meghívásos pályázatot írnak ki Siklós Mária koncepciójára.

2000 február 18-án az Új Nemzeti Kht. a Nemzeti építészeti tervpályázatára az Építész Kamara egyetértésével hét építészt kért fel, hogy Siklós Mária koncepciója alapján készítsék el a terveket. Március 26-án Vadász György építész csoportjának tervét fogadták el, de az e körüli egyeztetési
viták miatt végül július 4-én Siklós Mária eredeti színháztervét küldték a IX. kerületi önkormányzathoz engedélyeztetésre.

Július 5-én a Magyar Építész Kamara etikai-fegyelmi eljárást kezdeményezett Siklós Mária tervezői magatartásának kivizsgálására, és december 21-én másodfokon kizárta a Kamara tagjai közül.
Siklós Mária 2002 márciusában Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a Nemzeti Színház felépítése érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét vehette át.