A tudós annak kapcsán nyilatkozott, hogy pénteken ünnepélyesen felavatták a CERN számítógépes rendszerét, a grid-et.

Horváth Dezső magyarázata szerint a nagy hadronütköztető körülbelül 15 millió gigabyte adatot termel majd évente. Ehhez adódik még egyszer ugyanennyi, a szimuláció során keletkezett adat.
"Úgy értelmezzük a méréseket, hogy szimuláljuk az összes ismert jelenséget, majd összehasonlítjuk a mért adatokkal" - emelte ki a professzor, hozzátéve, hogy legalább ugyanannyi szimulációs adatra van szükség, mint ahány mért adatot kapnak.

"Megközelítően 30 millió gigabyte adatot kell évente eltárolni, amit nem lehet biztonságosan megoldani egyetlen helyen. Eddig az történt, hogy ott tárolták az adatokat, ahol mérték őket."
Emlékeztetett arra, hogy a grid-rendszer több éve működik az Egyesült Államokban. Alkalmazzák például a mammográfiában, a mellrák diagnosztikájában. A rendszer őrzi a felvételeket, a diagnózisokat és az új eseteket össze lehet ezekkel vetni. Alkalmazzák a gridtechnológiát az iparban, a bankszektorban is. Analóg módon a CERN is létrehozta ezt az úgynevezett LHC grid-rendszert (LCG), amely 35 országban van szétosztva. Az adatokat is osztottan tárolják, ahogy az elemző programokat is.

Ez egy hierarchikus rendszer, amely három rétegből áll. A csúcsán a CERN komputeres központja (Tier-0, T-0) helyezkedik, amelyen minden az LHC-ből érkező adat keresztülmegy. Ehhez csatlakozik 11 elsődleges központ (T-1), amelyek az adatok tárolásáért felelnek. A harmadik réteg az információ feldolgozását végzi, ehhez 140 másodlagos állomás (T-2) csatlakozik.
Horváth Dezső rámutatott arra, a nagy hadronütköztető legnagyobb detektorjának, a CMS-kísérletnek (Compact Muon Solenoid), amelyben a legnagyobb létszámú magyar csoport dolgozik, hét elsődleges adattároló helye van: Karlsruhéban, Oxfordban, Bolognában, Barcelonában, a Fermilab-ban (USA), Lyonban és Tajvanon. Budapesten, az RMKI-ben egy T-2 központot építettek ki. "Ez jelenleg 300 számítógépből áll és 70 ezer gigabyte tárolókapacitásunk van, de folyton fejlesztjük, az év végéig el kell érnünk a 100 ezer gigabyte-ot" - hangsúlyozta a tudós, hozzátéve, hogy ez lesz Magyarország elsődleges adatfeldolgozó-helye.

Mint kifejtette, a rendszer automatikusan megtalálja azt az adatcsomagot, amelyet a felhasználó elemezni akar, ahogy az információhoz szükséges szabad kapacitásokat is.
Horváth Dezső szerint az RMKI kutatói több témával is foglalkoznak: egy doktorandusza "az új fizikával" foglalkozik, míg másik a részecskék tömegének kialakulásáért felelős úgynevezett Higgs-bozonnal.

"A Higgs-bozon az egyetlen, az elméleti fizika által megjósolt részecske, amelyet még nem sikerült felfedezni, de számos jel utal arra, hogy ennek léteznie kell. Ezekben a kutatásokban vagyunk benne, nagyon széles területről van szó, ezen belül mi a matematikai módszerek tökéletesítésén dolgozunk pillanatnyilag, egy másik doktorandusz a csoportomban szuperszimmetrikus részecskéket keres" - mondta.

Hozzátette: a fizikában létezik néhány teljesen elméleti jellegű probléma, ilyen a világ-antivilág asszimetria, például nincsenek antianyagból álló galaxisok.Horváth Dezső a CERN-ben folyó kutatásokkal kapcsolatban a nemzetközi együttműködést emelte ki.

"Gyakorlatilag a világ minden országából vannak kutatók. A CMS-kísérletben 35 ország 2500 fizikusa működik együtt" - mondta a professzor, aki példaként pakisztáni és indiai tudósok közös projektjét említette, s azt, hogy ahogy palesztin és izraeli kutatók közösen rendeztek búcsúpartit.
"Ezek nagyon jó dolgok, amelyek a békét erősítik" - hangsúlyozta Horváth Dezső professzor.