Több ok van

Durvulni látszik a helyzet: a magyar Külügyminisztérium végre lépésre szánta el magát a szlovák kormányzati önkény miatt. A közismerten „türelmes” (most más jelzőt ne használjunk rá…) külügynél kivágni a biztosítékot nem egyszerű feladat, bár Robert Fico kormányának ez sikerült.

Az okokról eddig a következőket tudjuk: Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke kormányzati pozícióban hergeli a szlovákokat a felvidéki magyarság ellen. Ezen túl Göncz Kinga konkrétan a szlovák diplomata szemére vetette, hogy hazájának kormánya megszegte a kisebbségi status quo megtartására való ígéretét azzal, hogy – a Népszava alapján: "Szlovákia nem teljesítette azt, hogy a tankönyvekben a szlovák helyiségnevek magyar átírással szerepeljenek. A Népszabadságnak nyilatkozó Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta: a felvidéki magyar diákokra olyan szövegek várnak a tankönyvekben, mint: „legnagyobb alföldünk a Dunaj [Duna] mellett fekszik. A neve: Podunajská nízina [Csallóköz]”. Ráadásként az európai uniós támogatásokból egy darab magyar iskola sem részesült, sőt, a 172 kedvezményezett intézményből egy volt dél-szlovákiai."

Logikus lépés

Ismerve a fentieket (és sok más, ezúttal nem említett jelenséget) a magyar diplomácia vezetőjének lépése csak abból a szempontból érthetetlen, hogy miért várt vele eddig. A nagykövet külügyminisztériumba való berendelése ugyanis igen kemény lépésnek számít a diplomáciában, bár Magyarország és Szlovákia esetében ez a lépés már régen megérett.

Göncz közölte a nagykövettel, hogy ha nem történik érdemi változás, fontolóra veszik egyéb diplomáciai lépések megtételét.

Elmérgesedett viszony

Robert Fico országlásának kezdete óta jelentősen romlott a magyar-szlovák viszony, ami nem csak az államközi kapcsolatokra vonatkozik, hanem a társadalom belső feszültsége is növekszik. Mint arról már többször hírt adtunk és írtunk: a szlovák tizenévesek 40%-a a magyarokat tartja a legkevésbé kívánatos nemzetiségnek, amihez Robert Ficonak is köze van. A szlovák miniszterelnök ugyanis a legtöbb megszólalásában – ha nem is mentegeti, de – bagatellizálja a szélsőséges nézetek erősödését, mintegy bocsánatos bűnnek tartva Ján Slota hőzöngéseit.

Az erre vonatkozó diplomáciai lépések két szinten történhetnek: kormányzati, miniszteriális szinten és pártpolitikai szinten. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Külügyminisztérium eddig egyáltalán nem reagált, ami a helyzet fontosságát tekintve nagyon sajnálatos, még akkor is, ha a cikk írásának időpontjában éppen péntek van, a hét utolsó munkanapja. Hasonlóan jártunk Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselővel, akit nem tudtunk elérni és szóra bírni arról, hogy vajon az MSZP európai parlamenti képviselői lépnek-e valamit az ügyben. Mi több, ugyanilyen sorsra jutottunk a Fidesz sajtóosztályával is. Azért ez is elég elkeserítő hozzáállás...

Úgy kezdődött, hogy visszaütött

A szlovák kormány válaszlépése sem váratott magára sokáig: az MTI meg nem erősített információi szerint Fico máris bekérette magához Váradi Lajost, a szabadságon lévő nagykövet ügyvivőjét. Egyelőre csak találgatni tudjuk, hogy miről esik majd szó kettejük között, ugyanakkor van két lehetőség: Fico kikéri magának Budapest reakcióját, vagy válaszokat ad Göncz Kinga által felvetett problémákra. A szlovák miniszterelnök eddig ugyanakkor nem magyarázkodott sokat, tegnap a magyar felet vádolta meg provokációval.

A pofátlanság határa

Márpedig ebben az esetben a magyar felet provokációval vádolni már több, mint arcátlanság. Magyarországon ugyanis a szlovák kisebbség kiváló állapotban van, jogaikat nem sértik és nem csorbítják, kormányzati szinten nem diszkriminálják őket, s nincsenek szlovákellenes szélsőjobboldali támadások. Aki provokál, az éppen Fico, mégpedig azzal, hogy a kormányzása soviniszta mivoltát el nem ismerve Budapestre mutogat, holott a saját háza táján kellene rendet tenni.

Ugatni vagy harapni

A magyar diplomácia számára nagy hiba lenne visszakozni a kemény hangnemtől, két okból is. Elsősorban ezzel erőt mutat, ami a diplomáciában előny, másodszor ha engedünk, s ebből a csatából Pozsony jön ki jobban, akkor a szlovák kormány továbbra is azt érezheti, hogy szabad keze van, a magyar külügy csak magyaráz, de fél konkrét lépéseket tenni: amelyik kutya ugat, az nem harap.

Fico arculatának a keménység egyébként is szerves része, amit persze a magyar-szlovák nézeteltérésekben erősít, hogy a magyar félnek eddig nem hogy erős arculata nem, de igazából semmilyen sem volt.

EU: mocsár

Az Európai Parlament erőviszonyainak a latolgatása mindig mocsaras terület, ugyanis az érdekek változnak. Mindattól függetlenül nem tűnik valószínűnek, hogy a Smer, Szlovákia vezető kormánypártjának tagságát újra felfüggesztenék az európai szocialisták.

Zsigeri utálat

Az Európai Unió tagországai nem mind szeretik egymást, azonban a 21. században a 20. századi soviniszta mentalitást idéző szlovák magatartás abszolút idegen az Európai Unió mentalitásától. A jelenlegi szlovák-magyar nézeteltérésnek ugyanis nincs racionális, szakpolitikai alapja. A Fico, de különösen Ján Slota által generált ellentétek alapja a zsigeri, rossz értelemben vett nacionalizmus és sovinizmus.

A Külügyminisztérium nincs nehéz helyzetben, ezt a helyzeti előnyt illenék kihasználni, s az EU direktívákkal a tarsolyunkban meghátrálásra, presztízsveszteségre kellene kényszeríteni a szlovák kormányt. Már csak az a kérdés, hogy a "magas labdát" lecsapja-e a magyar külügy.