Konferencia Rudolf trónörökösről
Az Osztrák-Magyar Monarchia tragikus sorsú trónörököse, Rudolf születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát pénteken Budapesten a Habsburg Történeti Intézet, a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány és a Budapesti Operettszínház.
2008. október 3. péntek 21:15 - Hírextra
Gerő András történész, az intézet vezetője bevezetőjében felidézte: Rudolf sosem lett uralkodó, hiszen 1889-ben öngyilkosságot követetett el. A történész érdekesnek tartotta elképzelni, mi történt volna, ha 1886 táján Ferenc József hal meg és az örökös elfoglalja a trónt. Miként alakult volna a monarchia és Közép-Európa jövője? - tette fel a kérdést Gerő András.
Hozzáfűzte: Rudolf sokat írt és a dokumentumokban föllehető egy egységes Európa, szinte a mai unió előképe. Az objektív körülmények nyilván korlátozták volna Rudolf mozgásterét, de bizonyos, hogy minden másként alakult volna.
Heiszler Vilmos történész Rudolf személyiségének ellenmondásairól elmondta: a családi, valamint birodalmi politikai és katonai konfliktusok diszharmonikussá formálták a trónörökös jellemét. Rudolf egyszerre volt a hagyomány, a birodalmi egység híve és a technikai haladásé, például az 1873 bécsi világkiállítás szorgalmazójaként. Egyszerre volt atyja tisztelője és liberális zsurnaliszta.
Szívós Erika történész Rudolf és Jókai Mór kapcsolatáról kifejtette: közös alkotásuk, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című munka a császárság minden népéről egyenrangúan szólt volna. A harminckét füzetre tervezett sorozatot méltatlanul felejtik el, pedig Jókai elérte, hogy a mű magyar kiadását magyar szempontok szerint írják meg. A trónörökös halála után özvegye, Stefánia főhercegnő volt az 1902-ben zárult kiadás védnöke.
Forrás: MTI
