Ez a legenda. A mexikói régészek azonban most úgy vélik: megtalálták Yucatán állam közepén a holtak nehéz útját, amelyen végig kell haladniuk, míg a másvilágba jutnak.

Az út nem könnyű. Mielőtt odaérnek a Xibalbához, kemény próbákon kell keresztül menniük, kusza folyosókon, amelyeket barlangok, víznyelők szegényeznek.

Amit a régészek most megtaláltak, az egy földalatti barlanghálózat, amely évszázadok úgy működött, mint a másvilág bejárata. A Yucatán Autonóm Egyetem és Antropológiatörténeti Intézet kutatói szerint a maják nem tettek különbséget barlangok és víznyelők között: mindkét típusú geológiai képződményben találkoztak azonos beavatkozásokkal, olyan szentélyek kialakításával, amelyek valószínűleg Xibalba kultuszát szolgálták. Díszes építményekről van szó, főleg ha figyelembe vesszük, hogy olyan helyeken állnak, sokszor 30-40 méter mélyen a föld alatt, ahová nehéz a hozzáférés. Az egyik barlangban még egy kb. 100 méteres, jól megépített utat is felfedeztek, amely hasonlít azokhoz az utakhoz, amelyek
Chichén Itza zónájában vannak - írta az El País című spanyol napilap.

A másvilághoz vezető ajtót egy természetes árkádféle előzi meg, amelyet díszes kövekkel raktak ki. A félig elrejtett ajtó nem magasabb egy méternél és szélessége csupán 50-60 cm.

A 16. századi források 17 ilyen barlangot említenek. A kutatók eddig 14 rituális helyet azonosítottak. Hétben találtak emberi maradványokat, közülük kettőben nagy mennyiséget. A leletek között vannak szobrok, például egy papé, amely a halál istenének fejdíszét viseli, ezenkívül festett hieroglifákat, kerámiákat, különböző helyekre elrejtett fogadalmi adományokat. A leletek egy része nagyon régi, legalább 1900 éves, a legfiatalabbak 750-850 körül kerülhettek oda. A barlangrendszert tehát a maják évszázadokig használták rituáléjukhoz.

A régészek szerint a zónát borító sűrű növényzet a maja kultúrának még sok maradványát őrzi.