"Az egypárti kormányzásnak most van az igazán nagy próbatétele, az adótörvény és a költségvetés (...). Ha ezt az akadályt a magyar parlament vette, akkor úgy gondolom, hogy amint eddig is, ezután is képes lesz a fontos jogszabályok elfogadására" - fogalmazott az MTI-nek adott interjújában a politikus, aki bízik abban, hogy az SZDSZ-szel rá tudnak lépni a megegyezés útjára.
A két párt közötti "igazi vita" a jövő évi kiadáscsökkentés nagyságrendje körül lesz - vélekedett Lendvai Ildikó.

Szerinte egyetértés van abban, hogy legyen költségvetési plafonra vonatkozó törvényi kötelezettség, az MSZP ennek jogtechnikai formáját illetően teljesen nyitott. Hozzátette azonban: a jogszabály tartalmáról komolyabb és részletesebb szakmai egyeztetésre van szükség, főként azért, mert a jövő évi büdzsét a kormány már benyújtotta a parlamentnek. "Egyébként sem mindegy, hogy a plafon szintje, helyesen, a túlnyújtózkodást gátolja meg, vagy az országot nyomorékká görnyeszti" - mondta.

Az SZDSZ-es adócsomagról szólva úgy fogalmazott: a két frakciónak, ha felelősen cselekszik, látnia kell azokat a plusz forrásokat, amivel a liberálisok számolnak, ezért itt tételről tételre kell haladni az egyeztetéseken. "De nem azt akarjuk mindenáron bizonyítani: mi mindent nem lehet, sokkal inkább azt szeretnénk közösen megkeresni: mit lehet" - tette hozzá.
Hangsúlyozta: "az MSZP a családtámogatások és a szociális rendszer ésszerűsítését és igazságosabbá tételét szolgáló újragondolás előtt nyitott", de elutasít minden olyan javaslatot, amely a közepesen, vagy az annál rosszabbul élő társadalmi csoportokat a mainál rosszabb helyzetbe hozza.

A politikus megjegyezte: az iránt is nyitottak, hogy vizsgálják meg, látnak-e újabb megtakarítható forrást az államigazgatási költségekben.

A családi pótlék bruttósítását szorgalmazó szabad demokrata javaslatról a frakcióvezető azt mondta: a bruttósítás gondolata "nem az ördögtől való." Ez azonban inkább az igazságosság, mint a megtakarítás célját szolgálhatja, hiszen ezzel a lépéssel akkor is csak 20-30 milliárd forintos megtakarítás érhető el, ha ez már az átlagkeresetűeket is kedvezőtlenül érinti.

Az SZDSZ másik elképzeléséről, miszerint a Munkaerőpiaci Alapból kellene átcsoportosítani forrásokat az adócsökkentésre, a frakcióvezető úgy vélekedett: a 400 milliárd forintos alap jelentős része lekötött olyan célokra, mint például a munkanélküliek járadékára, bérgaranciára, hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, amelyeket az SZDSZ sem vitatott eddig.

A szocialista politikus összességében lát esélyt az SZDSZ-szel való megegyezésre, és arra, hogy lesz elfogadott adó- és költségvetési törvénye az országnak.

Az MSZP továbbra is kollektív megállapodásra törekszik, és erre nyilván az SZDSZ-szel van a legnagyobb esély - hangsúlyozta. Kitért arra, hogy jelenleg parlamenti, szakmai egyeztetés folyik a két párt között, az MSZP célja az, hogy valamilyen "frakcióközi" megállapodást kössenek.

A Robin Hood-adóról beszélve azt mondta: az MSZP annak ellenére bízik a törvényjavaslat elfogadásában, hogy ebben a pillanatban még egyik ellenzéki párt sem támogatja, mert az előterjesztés célját senki sem vonta kétségbe.

A távfűtéssel kapcsolatos problémák megoldására a kormányén kívül csak a Fidesz áfacsökkentési verziója fogalmazódott meg, de míg az Európai Bizottság a Robin Hood-adót elfogadhatóként ajánlja, addig az áfacsökkentést kifejezetten ellenzi - fűzte hozzá.
Lendvai Ildikó azt mondta, támogatásra és az egyéni fűtésszabályozásra való áttérés ösztönzésére mindenképpen szükség van, annak nagyságrendje ilyen mértékben csak ebből a javaslatból biztosítható.

A frakcióvezető szerint a kormányfő személyének kérdése, mint komolyan vehető politikai kérdés eltűnt "a parlament színpadáról", mivel az SZDSZ sem akar személyi kérdésekről tárgyalni, az MSZP pedig egységes Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és programja mögött. Hozzátette: a párt október 11-i, soron kívüli kongresszusán nem személyi kérdések, hanem a közeljövő politikai feladatai lesznek napirenden. Álláspontja szerint egyrészt a párt legfelső döntéshozó testületének valódi politikai vitában kell szembenéznie az SZDSZ-szel kötött koalíció felbomlásával, másrészt a párt vezetésének mandátumot kell kérnie a kellő nyitottsággal lefolytatandó tárgyalásokhoz.

"Arra nem kérünk és nem is várunk a kongresszustól felhatalmazást, hogy az úgynevezett nyitottság elmenjen az önfeladásig" - fogalmazott, hozzátéve, ahhoz azonban kompromisszumok kellenek, hogy programjuk lényegéhez parlamenti és társadalmi többséget szerezzenek. Mint mondta, ezt a kompromisszumkészséget jelezte az is, hogy az OÉT munkavállalói és munkaadói oldalának javaslatára változott meg a benyújtott adótörvényekben ez eredeti elképzeléshez képest az élőmunka terheinek szabályozása.

Lendvai Ildikó azt mondta, a szocialisták nem olyan egypárti kormányzásra készülnek, amelyben csak átvészelni akarják a 2010-ig tartó időszakot, hanem végig szeretnék vinni a programjukat.
Utalt arra, hogy a koalíció felbomlása óta minden lényeges törekvésüket elfogadta a parlament, például az Új tudás program számos jogszabályi feltételét, vagy a fejlesztéspolitikai elképzeléseket.
"Ha egy párt 2010-ben nyerni akar, akkor 2008-ban egyetlen dolgot tehet, azt, hogy megpróbál jól kormányozni. Ezért valódi cselekvésre, és nem annak elbliccelésére készülünk" - mondta.