NATO Budapesten

Az október 9-10-i, döntés-előkészítő jellegű informális tanácskozás egyik kiemelt témája a szövetség átalakulása, a korszerűbb és rugalmasabb működés biztosítása. Döntés várhatóan jövőre lesz majd a reformokról.

Napirenden szerepel a NATO-műveletek - mint az afganisztáni ISAF és a koszovói KFOR - helyzete is. Találkoznak Budapesten a NATO-miniszterek a tagság küszöbén álló két ország, Horvátország és Albánia védelmi tárcájának vezetőjével és itt ülésezik először miniszteri szinten a NATO-Grúzia Bizottság.

A budapesti találkozót szeptember 19-én Londonban, kötetlen megbeszélés keretében készítették elő a védelmi miniszterek.

Ezen a londoni találkozón a kaukázusi válsággal és a NATO tevékenységének egészével kapcsolatban a miniszterek hangsúlyozták: nem látják szükségét, hogy a grúziai konfliktus nyomán változtassanak azon az irányvonalon, amelyet a szövetség stratégiai koncepciójának korszerűsítésére elképzeltek. Modernebb, rugalmasabb erőkkel rendelkezve a NATO eleget tud tenni mind a területén kívüli küldetéseknek, mind saját tagjai megvédelmezésének - állapították meg.

A londoni értekezleten felmerült az áttérés a közös finanszírozás elvére. E szerint ha a 26 tagállam közösen határoz valamely politikai célról, elérésének feltételeit közösen teremtenék meg, és nem a feladatban részt vevők fedezik a költségeket. A miniszterek egyetértettek abban, hogy javítani kell a NATO-haderők telepíthetőségét. (A ma érvényes előirányzat szerint a szárazföldi erők 40 százalékának kell telepíthetőnek lennie, a szövetség ezt előbb 50, majd 60 százalékra kívánja emelni.)

A londoni tanácskozás alkalmával megerősítették: a NATO további támogatást nyújt Grúziának, intenzívebbé kívánja tenni a partneri viszonyt és a párbeszédet.

Az előzetes menetrend szerint az atlanti szervezet decemberi értekezletén dönt arról, hogy meghívja-e Grúziát és Ukrajnát a tagság előszobáját jelentő tagsági akciótervbe.

A Grúzia ellen augusztusban végrehajtott orosz katonai fellépés nyomán a NATO felfüggesztette a nagyköveti szinten addig rendszeresen ülésező NATO-orosz tanács működését, ennek megfelelően Budapesten sem lesz NATO-orosz találkozó. A szövetség azonban hangsúlyozta, hogy továbbra is stratégiai partnerének tekinti Oroszországot, bár a hivatalos kapcsolatok szünetelnek.

A NATO-Grúzia Bizottság felállításáról az augusztusi grúz-orosz katonai konfliktus kirobbanását követően döntött a katonai szövetség, ezzel is nyomatékosítva Tbiliszinek szóló támogatását. A budapesti miniszteri rangú NATO-grúz találkozót október 10-én, aznap tartják, amikorra az orosz csapatoknak el kell hagyniuk a függetlenségüket kinyilvánított (de csak néhány ország által elismert) grúziai szakadár köztársaságok, Dél-Oszétia és Abházia térségét.

A budapesti ülésen külön megbeszélést tartanak a NATO-vezette afganisztáni nemzetközi biztonsági erőt (ISAF) alkotó országok miniszterei. A szövetség - afgán kérésre - egyebek között AWACS felderítő repülőgépek Afganisztánba küldésének lehetőségét vizsgálja, hogy javíthassa a légi irányítást az ország légterében.

A NATO védelmi miniszterei évente két alkalommal találkoznak informális ülés keretében valamelyik tagállamban, egyszer pedig hivatalos ülés formájában a szövetség székhelyén, Brüsszelben.

Az ország kilencéves NATO-tagsága alatt most először rendezik Magyarországon a katonai szövetség védelmi minisztereinek találkozóját. Ez a rendezvény lesz Magyarország eddigi egyik legnagyobb diplomáciai eseménye. A tanácskozáson a magyarral együtt 42 ország - 26 tagállam és 16 másik, a NATO műveleteiben részt vevő ország - küldöttsége vesz részt. Összesen csaknem hétszáz külföldi vendég érkezik Budapestre.

A rendezvényt jelentős biztonsági intézkedések mellett tartják, Budapest belvárosában kiterjedt forgalmi korlátozások lesznek. Lezárják például az Apáczai Csere János utcát, a Pesti alsó rakpart Közraktár utca és Garibaldi utca közötti szakaszát, valamint részlegesen a Kossuth teret is.