Nem mindegy, ki van az igazgatóságban

Mi sem győzzük hangsúlyozni, hogy ezek eddig tények voltak. Ezek után viszont továbbgondolva az eddig elhangzottakat megtudhattuk azt is, hogy Krecz szerint az egész kontinens azzal van elfoglalva, hogy az oroszoktól milyen áron veszünk  szénhidrogént, vagy bárki részt vesz-e olyasminek a megépítésében, ami alkalmas Oroszországétól eltérő forrásból beszerezni szénhidrogént. – Meg kell nézni, hogy Közép-Európában hány olyan energetikai cég van, amelyben van valamelyik arab országnak szénhidrogén érdekeltsége. Innen pedig már csak egy lépés, hogy kit érdekelhet az, hogy ennek a cégnek van érdekeltsége pont Oroszországban is? El lehet gondolkodni azon, hogy ha Oroszországban keletkeznek releváns információk a szénhidrogén- és energetikai üzletről, azok eljutnak-e a MOL-hoz? Naná, hogy el kell, hogy jussanak, hiszen azon a piacon is érdekelt. Ez azt jelenti, hogy megérkezik a tulajdonosához is, aki egyébként nem csak a nyolc százalékos kis része alapján számolgatja a nyereséget, hanem micsoda meglepetés, delegált egy embert a MOL igazgatóságába is, a legfelsőbb döntéshozó testületbe – mondta némi cinizmussal a volt Axelero-vezér.

Ebben pedig az a furcsa, hogy máshol nem feltétlenül vannak benne a nyolc százalékos tulajdonrészű tulajok az igazgatótanácsokban. Legalábbis úgy általában. – De itt miért ne lehetne, nyilvánvaló a stratégia partnerség, az erről szóló közlemény tanúsítja is – mondta erre Krecz Tibor.

Azaz kiléphetünk a tények korlátaiból, és elkezdhetünk kicsit gondolkodni. Ezt tette Krecz is: hogy a fenébe ne lenne érdekes, hogy mit tud a másik. Az arabok számára érdekes lehet, hogy mi készül Oroszországban, az oroszok számára, hogy mi készül Budapesten, nekünk meg érdekes lehet, hogy mi készül Ománban – mondjuk ha csak a fele igaz az elhangzottaknak, akkor Orbán Viktor már tudja. Hm, jól jöhet még neki…

Nem barnulni mentek keletre...

De mit mond erre mondjuk az Egyesült Államok? Hiszen - ahogyan például azt Fiala János mondta - ez egy óriási pókerjátszma, amiben nem kis tétre megy a játék. – Persze nem is arról szól a világpolitika, mintha ez nem lenne érdekes. Azt hogyan lehet összeegyeztetni, hogy - Orbán Viktor közvetítésével, vagy sem - megjelenik itt egy arab cég, és ugyanakkor az ő külpolitikai vonzalma megemelkedik Amerika iránt – bizony, kontinenseken átívelő pókerparti ez, ha már ragaszkodunk ehhez a hasonlathoz.

Orbán azonban a Közel-keleten járt, s ez néhány embernek szemet szúrt. Krecz szerint, ha elmegy egy befolyásos politikusunk mondjuk Katarba meghívásra, például egy konferencián vesz részt láthatólag rendkívül szívélyes légkörben, akkor nem meglepetés, hogy kisvártatva valamilyen eszközzel biztosítja az USA-t arról, hogy teljesen világos az ő atlanti elkötelezettsége. Függetlenül attól, hogy az adott térségben mennyire volt aktív.

Krecz ugyanis figyelmeztetett mindenkit: ne higgye senki azt, hogy attól, hogy csak egy tízmilliós populáció élén áll az a politikai osztály, attól ez egy passzív osztály. Sőt, ha elmegy mondjuk a Közel-Keletre valaki, akkor nem napozással tölti az időt, hanem csinál ezt azt. Legalábbis szerinte. Bár nem olyan hihetetlen a feldobott történet.

Vissza kell azonban térni az UD Zrt.-s sztorira, mivel Krecz nagy ívű eszmefuttatása is ide tér vissza, és ezért kezdte látszólag távolról a történetet. Hiszen azt látjuk, hogy az egész ügynek vannak olyan részletei, amiket egész egyszerűen nem feszeget senki. Meg vannak olyanok is, amik nem tűntek el, azaz előttünk vannak, de látható módon senkinek nem áll az érdekében, hogy mindezekről hosszabban beszéljen. A kérdés az: miért?

A válasz pedig Krecztől: a legnagyobb magyar gazdasági társaság biztonsági szakemberei informatikai oldalról hamisat állítottak arról, hogy képesek-e megvédeni a céget. Ennek a cégnek a papírjai a börzén forognak. Kötelessége lenne hát a cégnek viszonyulni ehhez az állításhoz, és azt mondani, hogy vagy előfordult ilyesmi, de már elhárítottuk, és megoldottuk az idevágó személyi problémákat is, vagy ez az állítás légből kapott volt, és igazolhatóan nem állja meg a helyét. De úgy csinálni, mintha nem történt volna semmi, az vicces – kezd tisztulni a kép, egyre érthetőbbé válnak a dolgok. Krecz egyébként mindebből arra következtet, hogy Csányi nem véletlenül tölti be azokat a vezető szerepeket, amiket betölt.

Tőzsdemanipuláció?

De a lényeg, a fő kérdés, amit már feltenni is csak merő pénzszagban lehet a következő: összefüggésben vannak-e a fentebb elmondottak azzal, hogy esik az OTP, miközben nem esik semmi ilyen mértékben a tőzsdén?

Az ugyanis, hogy általános és nemzetközi tőzsdeválság van, esetleg lehet hosszabb távon, az már nyitott könyv a magyar újságírók előtt is. Írtak is róla rendesen, s mi is megkerestük az illetékes szakembereket, akik közül Varga Balázs Attila elemző a Hírextra kérdésére elmondta, hogy akár hosszú távon, és durva összeomlásokra is fel kell készülnünk. Nem túlzás az sem, hogy Magyarország is készülhet a krachra, benne van a levegőben. De kétségtelenül érdekes a Krecz-féle verzió is, ami szerint nem véletlen néhány nagyobb cég papírjainak furcsa mozgása.

Ahogyan fogalmaz: ha az OTP múlt héten nem volt jó bank, akkor ezen a héten sem jó bank, de ha a múlt héten jó bank volt, akkor ezen a héten sem rossz bank. Nyilván valami olyan történik, ami a bank teljesítményével nincs szoros összefüggésben. Ne legyenek illúzióink, az OTP a legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező kereskedelmi bank, és szánkázik ide-oda a papírja, ami mögött megannyi tőzsdei ügylet állhat. Az biztosan látszik, hogy huncut emberek keringenek Budapest körül, és le-le csapnak – mondta Krecz.

Mi persze nem foglalunk állást az ügyben, de mielőtt azt hinnék az olvasók, hogy ez, illetve az ehhez hasonló manipuláció csak rossz hollywood-i kalandfilmben történhet meg, annak ajánljuk figyelmébe az elmúlt hónapokban történteket.