MOL, OTP, Csányi Sándor, Katar, és Dakar-rali, meg minden, ami mögötte van – ezekkel a szavakkal konferálta fel szerdán  reggel Fiala János a Pont FM-en hallható reggeli rádióműsorában Krecz Tibort, aki sokat mesélt a mai magyar közélet, és politika zavaros ügyeiről, kezdve az UD Zrt-től egészen egy esetleges tőzsdei manipulációig. Kreczet egyébként még a Postabank konszolidációjának kapcsán ismerhettük meg, de volt ő már fontos figurája nagy magyar cégeknek is. Most viszont kipakolt – eszmefuttatása pedig egy egészen romlott, a végletekig összefonódott magyar gazdasági lepkehálót sejtet, amibe még Orbán Viktor szintű politikusok is beleakadhattak, ha éppen nem ők szövik. Nem is beszélve a napokban a budapesti tőzsdén zajló érdekes eseményekről.

Valótlanságokat állítottak a MOL-nál?

Kissé messziről indított Krecz, de végül is hamarosan kiderült, hogy miért is járt Orbán Viktor nemrég Ománban, legalábbis szerinte. – Először is kezdjük a tényekkel! – kezdte a szövevényes ügy taglalását Krecz. – Tény, hogy az NBH lefoglalt számítógépeket az UD Zrt.-nél. Kisvártatva lemásolta a tartalmukat, majd az eszközöket visszaadta, de az információkat tartotta. Csányi Sándor közléséből tudjuk, hogy ezek között az adatok között vannak olyanok, amelyek nem az UD Zrt.-vel függenek össze, hanem az ő üzleti érdekeltségeivel. Tény, hogy az UD Zrt. első számú vezetője azt mondta, hogy a legnagyobb magyar gazdasági társaság, a MOL biztonsági emberei korábban valótlanságokat állítottak az olajipari óriás informatikai biztonságáról, és ezt az ő cége állapította meg a MOL felkérésére. Ez tehát tény, ezt ő maga mondta, már idestova negyedik napja, hogy megjelent a magyar nyilvánosságban, de semmi más információ erről el nem hangzott. Fogalmunk nincs, hogy ez az ember lódított-e, vagy sem, mondjuk ötven százalék esélye van ennek is, meg annak is – kezd izgalmassá válni a történet, pláne úgy, hogy tudjuk, a MOL azt mondta korábban, hogy nem törtek be a rendszerükbe.

Krecz Tibor azonban folytatja a tények sorolását, amelyek később persze más, "felsőbb rendű" értelmet nyernek: Egyszer már hangzott el információ arról, hogy az UD Zrt. mit csinált Csányi Sándor környezetében. Csányi szerint őrzésvédelmi feladatokat látott el. Azóta tudjuk, hogy a magánérdekeltségeinek a szervereit is üzemeltette, amit akár felfoghatunk védelmi feladatnak is – tette hozzá a bennfentes volt vezető.

De még nincs vége, messze nincs: az is kiderült ugyanis, hogy több felvétel készült, amelyen Csányi Sándor valakivel telefonbeszélgetéseket folytatott. Az is tény, hogy ezeket az érintettek kétféleképpen magyarázzák. Az egyikük azt mondja, hogy ő egy olyan hülye, alkalmatlan valaki, hogy az elnök úrral beszélgetett valamiről, a másik meg azt mondja, hogy az egy indokolt beszélgetés volt, mert egy embert, aki majdnem elment az OTP-hez dolgozni, azt le kellett kábelezni – lekábelezni? Micsoda új szakkifejezésekkel ismerkedik meg manapság az átlagmagyar. (Ha valaki egyébként nem értené: az első ember a cég második embere, a másik ember a cég következő embere.)

Mit is keresett Orbán Viktor Ománban?

Ennyi furcsa tény után, amelyek valljuk be, elsőre messze nem vágnak egybe, legalábbis nem úgy néz ki, hogy egy történetet írnak le, az ember elkezd gondolkodni, hogy van-e az egész lehallgatósdis-kémkedősdis történetnek valami értelme.

Mert ha van, akkor tulajdonképpen kell egy cél is, ami miatt az egész folyik. A továbbiakból egyértelműen kiderül, hogy bizony van értelme, nem is akármilyen.

Krecz  folytatta is: komikus információ, hogy kik a tulajdonosok a MOL-ban. Idén április óta például Omán szultánságának a száz százalékos tulajdonában lévő Oman Oil Company nyolc százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a MOL-ban. Ez pont kétszer akkora, mint a Magyar Fejlesztési Banké – osztotta meg Fialával és a hallgatókkal az információit Krecz, így a Hírextra olvasóival is. – Tegyük hozzá, hogy ez azután jött létre, miután a térségben járt Orbán Viktor. Másfelől pedig akkor, amikor az OMV-t ellenséges felvásárlással vádolták meg abban a tekintetben, hogy bejelentette a vételi szándékát a MOL-ra, amelyet ma már úgy értelmeznek bizonyos adatok birtokában, hogy az OMV mögött az oroszok voltak.

Ráadásul például az OTP Banknak is van tulajdonrésze a MOL-ban, aminek az első számú vezetője ugyancsak Csányi Sándor. A MOL-ban pedig nem benzinkutas Csányi úr, hanem alelnök. Tehát ha véletlenül az elnök úr megfázik, akkor az alelnök úr fogja helyettesíteni, azaz ő lesz az első számú ember, osztotta meg velünk az egyre érdekesebb gondolatait a belső ügyekbe is belátó „szakember”.