Az emberi agy működésének köszönhetően a világ a XX. században exponenciálisan fejlődött, nem csak gazdaságilag, hanem a társadalmilag is. "A világ titkaiból rengeteget megfejtettünk, azonban nagyon keveset foglalkoztunk, s nagyon keveset tudunk a megismerés eszközéről, az emberi agyról" - mutatott rá bevezetőjében Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke.

Az akadémikus idősebb George Busht, az Egyesült Államok egykori elnökét idézte, aki 1990-ben a XX. század utolsó évtizedét az agykutatás évtizedének nyilvánítva, az emberi agyat a teremtés egyik legnagyszerűbb és legtitokzatosabb csodájának nevezte. "Az emberi agy valóban a legcsodálatosabb csodája a világnak. Keveset tudunk róla, de arra büszkék vagyunk, hogy a magyar agykutatás nagyon sokat adott a világnak" - mondta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy ily módon az agykutatás igazi magyar tradíció, igazi hungarikum.

Az MTA volt elnöke kitért a magyar kémikusok érdemeire, akik sokat tettek a központi idegrendszerre ható gyógyszerek kifejlesztése érdekében, ahogy a hazai gyógyszeripar is.
Vécsei László akadémikus, a MIET elnöke elmondta, hogy a három évvel ezelőtt alakult European Brain Council (Agyi megbetegedésekkel foglalkozó európai tanács) mintájára "Magyarországon mi is összefogtuk a neurológusokat, pszichiátereket, idegsebészeket, a betegszervezeteket, a gyógyszergyártókat. A cél az, hogy nagyobb anyagi támogatást nyerjenek az idegkutatásra és az idegrendszeri betegségekben szenvedőkre, hiszen a lakosság 35 százaléka szenved ilyen kórképekben szenved".

Több százezer a stroke (agyi érkatasztrófa) által sújtott beteg. Nyolcvanezerre tehető az epilepsziás, 15-20 ezerre a Parkinson-kóros betegek száma, s 1,2 milliónyian, vagyis a lakosság 12 százaléka szenved a migréntől. "Az összefogás célja, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe ezeket a számokat a kutatásra és betegellátásra szánt pénzek elosztásánál" - hangsúlyozta a MIET elnöke.

A szerdai szimpózium központi témájáról, a fájdalomról Vizi E. Szilveszter az MTI-nek elmondta: ősidők óta az emberiség óriási problémája a fájdalom, amelynek kezelése napjainkban sem megoldott. Élete során mindenki részese a fájdalomnak. "Egy idegrendszeri kérdéssel foglalkozunk, hiszen a fájdalom megélése az agyban történik. A legkülönfélébb aspektusból, több tudományterület szempontjából elemezzük a kérdést. A neurológia, az idegsebészet, a farmakológia, az élettan egyaránt próbál választ adni arra, hogy hogyan lehet a fájdalmat csillapítani".

Magyarázata szerint van egy úgynevezett fájdalomkapu. Ez a gerincvelő, ahonnan a fájdalom bejut a központi idegrendszerbe. "Itt van lehetőség a gyógyszeres beavatkozásra: becsukom a kaput, s nem engedem, hogy a fájdalom bejusson. A másik módszer pedig a fájdalom megélésének megváltoztatása. Amikor fogorvoshoz megyünk, egyik pillanatról a másikra megszűnik a fogfájás, mégpedig azért, mert olyan izgatottak leszünk már annak a gondolatától is, hogy a fogorvosi székbe kell beülnünk, hogy megszűnik. Tehát a fájdalom megélésének a megváltoztatása a másik lehetőség" - mondta.

Hozzátette: a legkülönfélébb fájdalomcsillapító gyógyszerek vannak, de azokhoz a nagyon hatékony készítmények majd mindegyikéhez, amelyek a rákos fájdalmat csökkentik, hozzászokik a szervezet. "Az agy igényelni kezdi, hogy ugyanazt a gyógyszert kapja meg újra és újra és így létrejön a teljes hozzászokás, amelyeknek súlyos mellékhatásai vannak. A rákos fájdalom csillapítása korunk egyik nagy problémája" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.