Harmincéves a kisebbségi televíziózás

Az első kisebbségi műsorokat a horvátok, a németek és a szerbek számára sugározták 1978 augusztusában. Ehhez csatlakozott a szlovén adás. 1981-től készül a román műsor, 1983-tól pedig a szlovák követte. Az első roma adást 1991 májusában, a rendszerváltás után kezdték sugározni előbb Pécsről, majd Budapestről. 1994-től találkozhattak a nézők a "Rondó"-val, amely a görög, lengyel, örmény, ruszin és bolgár, majd 2000 óta az ukrán nemzetiségűeknek biztosít közös televíziós jelenlétet, kéthetente. 2000-től felújították a "Cigány fórum" című műsort. Így a kisebbségi törvény által honos népcsoportnak minősített mind a tizenhárom kisebbség számára készít rendszeresen jelentkező műsorokat a Magyar Televízió.

A cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák, a szerb kisebbségnek hetente, a szlovéneknek kéthetente, a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán kisebbségnek pedig havonta jelentkező országos sugárzású televíziós műsora van.

A kisebbségi műsorok Budapesten (cigány, görög, lengyel, örmény, ruszin), Pécsett (horvát, német), Szegeden (román, szlovák, szerb) és Szombathelyen (szlovén) készülnek. A szerkesztőségek működését a Magyar Televízió Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztősége koordinálja.
A hetente és a kéthetente műsorra kerülő adások időtartama 26-26 perc, és magyar nyelvű feliratozással készülnek.

Kéthetente jelentkezik az "Együtt" című magyar nyelvű műsor, amelyet a nemzetiségi rovatok televíziós munkatársai készítenek felváltva, szabadon választott nyelven, felirattal. Általában ez a műsor mutatja be a dokumentumfilmeket, de itt kapnak helyet különféle tematikus műsorok, stúdióbeszélgetések is.
2006-ban roma gyakornoki programot indítottak, a már végzett két évfolyam hallgatóinak nagy része a magyar televíziónál dolgozik.