Ki a „csőcselékkel” Európából!
Európai Bevándorlási Paktumot igyekeznek tető alá hozni a tagállamok, megkerülve az Európai Unió brüsszeli adminisztrációját. Párhuzamos folyamatokban nincs hiány, az Európába való bevándorlással pedig aktívan foglalkozik mindenki. Az Unió újabb veresége
2008. október 11. szombat 08:59 - Kőrösi Viktor Dávid
A népesedési adatok Európában majdnem mindenhol csökkenést mutatnak. Vezethet-e mindez munkaerő-hiányhoz, vagy a gazdasági válság a segítségünkre siet? Akárhogy is alakul: kezelni kell a bevándorlás kérdését, amire a francia elnökség alatt Nicolas Sarkozy lépett is: bevándorlási paktumot akar.
A paktum előzménye, hogy az Európai Unió tagállamai már most is nagyon sok külföldi munkavállalóval dolgoztatnak, akik a társadalmi integrációja maga egy etnikai konfliktus. Egyes elemzések – mint például a bő egy hete a The Economistban napvilágot látott írás – szerint az egyre növekvő bevándorlásból adódó konfliktusokat a gazdasági válság még tovább szítja, a munkanélküliség ugyanis még nagyobb ütemben növekszik.
Bevándorlási egyezményNicolas Sarkozy, a csőcselékező volt francia belügyminiszter – ma elnök – ezért meghirdette a bevándorlási egyezményt. Az október közepén elfogadandó paktum egyik lényeges pontja az úgynevezett „kék kártya”, amely a schengeni területen belül igyekezne kiszűrni a magasan képzett munkavállalókat az alacsonyan képzettektől. A „kék kártya” deklaráltan az amerikai „zöld kártya” mintájára jött létre.
További szándék a menedékjogok jelentős megnyirbálása. Sarkozy szerint ugyanis az illegális bevándorlókat többször kell visszafordítani a befogadás helyett, valamint a határellenőrzéseket még szigorúbban kell végezni.
Újabb EU-vereség?A menedékjog és bevándorlás kérdése 1997, a Római Szerződés amszterdami módosítása óta esik az Európai Unió égisze alá. Az Economist írása szerint 1999-ben Tamperében elfogadtak egy öt éves munkatervet, 2004-ben Hágában egy másodikat, a harmadik pedig a svéd elnökség alatt jövőre esedékes. Az uniós tisztségviselők egyre többször teszik fel a kérdést: vajon az ezzel párhuzamos francia kezdeményezés azt jelenti-e, hogy Sarkozy elégedetlen az Unió bevándorlás-politikájával?
Tampere '99
1999 októberében az Európai Tanács a finnországi Tamperében megrendezett csúcsértekezletén az Európai Unió állam- és kormányfõi kidolgoztak egy politikai stratégiát, valamint egy öt évre szóló
programot, melynek legfontosabb célkitűzései a következõk voltak:
a személyek szabad mozgásának biztosítása a gyakorlatban;
az állampolgárok biztonságának szavatolása;
az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése;
a bírósági határozatok és ítéletek kölcsönös elismerése elvének fejlesztése, és annak lehetõvé tétele, hogy e határozatok az Európai Unió egész területén foganatosíthatók legyenek.
A program olyan, egészen konkrét kérdéseket érint, mint a bevándorlók beilleszkedése, a menekültek befogadása, vagy az állampolgárok és családjuk szabad mozgása az Európai Unió határain belül. Emellett a szervezett bűnözéssel és a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos kérdéseket is felvet, mivel ezek a súlyos problémák gyors, hatékony és összehangolt válaszokat kívánnak.
Forrás: ec.europa.eu
Bárhogy is van: a külföldi munkavállalók egy része hazamegy, másik része viszont nem, akik társadalomba való integrálódása továbbra is kérdéses. Ezt súlyosbítja még az OECD egy felmérése, amely szerint a munkáltatóknak jobban megéri új munkavállalókat alkalmazni az átképzés helyett. Mindez az illegális bevándorlók alkalmazásának melegágya, amit Sarkozy paktumterve szigorúan büntetne.
Francia sikerFranciaország az az állam, amelyen belül a legfeszítőbb a bevándorlók helyzete – még Németország és Belgium sem ennyire problémás ebből a szempontból. Ez az oka annak, hogy kevésbé kell csodálkozni azon, hogy Sarkozyék igyekeznek a bevándorlással kapcsolatos – politikai – érdeküket rányomni az Unióra. A bevándorlási szerződés így, akárhány kérdőjel is adódik körülötte, jó eséllyel válhat a francia elnökség sikerévé. Ebben a francia elnök számíthat Jacques Barrot-ra, az új – francia – igazságügyi biztosra is.
A francia politika azonban nem bízza a véletlenre. Sarkozy és Barrot közbenjárása mellett Brice Hortefeux francia bevándorlást felügyelő miniszter is túrázza Európát, népszerűsítve a szerződést. Állítása szerint az Európai Parlament és a tagállamok kormányai abszolút pozitívan viszonyulnak a kérdéshez.
Fogy a türelem?Az, hogy a paktumterv az uniós tagállamok részéről mind tagállami, mind uniós szinten üdvözölve van azt jelenti, hogy növekszik az elégedetlenség. A nagyszámú bevándorlóval zöld ágra vergődni próbáló államok helyzete – különösen Franciaországé – ugyanis elrettentő a homogénebb társadalmak számára is. Túl mindezen, Kelet-Közép-Európában soha nem is volt divatos az „idegenek” befogadása. A kérdés az, hogy Sarkozy bevándorlási politikájának lesz-e enyhítő hatása a (világ)gazdasági problémák miatt várhatóan növekvő munkanélküliségre és az ebből fakadó etnikai konfliktusokra.
A válasz lehet, hogy inkább nem, mint igen, mert a jelenleg uniós tagállamokban élő (esetleg már menedékjoggal rendelkező) bevándorlói tömegekkel utólag elég nehéz lesz mit kezdeni.