Ingyen, de nem "muszájból"!
Hazánkban nincs nagy hagyománya az önkéntes munkavállalásnak. Az alapítványok, illetve tagjaik hasonló munkát végeznek, mégis céljuk eltérő. Miért nem hallunk ilyesmiről Magyarországon? Miért nem jut az emberek eszébe mások segítése?
2008. október 12. vasárnap 10:18 - Zetelaki Réka
Hazánkban az önkéntes munkára leginkább egy-egy alapítvány keretei között van lehetőség. Vannak, akik magas szociális érzékenységük miatt, míg vannak, akik önmaguk továbbfejlesztésért vállalnak munkát.
Előbbire lehetőséget ad hazánkban a Béthel alapítvány, mely egy kiemelten közhasznú szervezet. A református alapokon működő békési alapítvány tagjai elsősorban a lakosság szociális körülményeit igyekszik javítani, az önkéntes segítői tevékenységet terjeszteni illetve megszervezni. Ezen kívül módszertani kutatásokat és tanulmányokat készít, valamint karitatív segítségnyújtással is foglalkozik.
Ezzel szemben az ÖLTET program célja, hogy a csatlakozó fiatalok munkaerő-piaci helyzete javuljon az önkéntesség során megszerezhető tapasztalatok, készségek fejlődése által.
A Magyarországon magas munkanélküliségi tendenciára tekintettel foglalkozna a pályakezdő fiatalok felkészítésével, hogy képesek legyenek pályájuk tudatos tervezésére, elkezdésére. A program nem csak a résztvevő fiatalok számára nyújt tanulási lehetőséget, hanem a csatlakozó szervezetek, intézmények számára is fejlődési lehetőséget kínál. A program során a fogadószervezetek 10 hónapon keresztül napi szintű együttműködésben vannak a fiatal önkénteseikkel, akik így bekapcsolódnak a közösségi életbe, illetve esélyt kapnak a munkaerő-piacon elvárt szerepek kipróbálására.
Ezen kívül lehetőséget ad a program speciális igényű, fogyatékkal élő fiatalok számára is munkatapasztalat-szerzésre. Ezek a fiatalok különösen hátrányos helyzetűek a munkaerő-piacon, így a program keretében különösen nagy fejlődési lehetőséget kapnak.
Kinek kell felesleges munka?Hogy ki vállal el önkéntes munkát, arra egyszerű a válasz: általában azok, akiknek szüksége lehet ilyesmire. Így leginkább a középiskolás diákok, főiskolások vagy egyetemisták vesznek részt ilyesmiben. E korosztálynak esősorban a kommunikációs készségét javítják, megtanulják a másokhoz való viszonyulást, alkalmazkodást. Tapasztalatot szereznek, így később sokkal könnyebben bekerülhetnek az elsődleges munkaerőpiacra.
Azonban számos pályakezdő, illetve 40 év feletti inaktív nő is vállal munkát önkéntes szervezeteknél fizető állás hiányában. Nekik elsősorban olyan tapasztalat megszerzése a fontos, amivel javíthatják azon képességeiket, melyek nem a hivatásukkal kapcsolatosak. Nyugdíjasok megtarthatják szellemi és fizikai aktivitásukat, de sokan főállás mellett vállalnak önkéntes munkát. Rajtuk kívül persze, minden olyan lakos lehet önkéntes, akinek van egy kis szabadideje, amit mások segítésére fel szeretne ajánlani.
Többek között egy önkéntes közösségen alapuló gondozó szolgálat kialakítása is cél, amely a meglévő szociális és egészségügyi ellátórendszer mellett, azt kiegészítve működik. Azonban hozzá kell tenni, hogy a programban az önkéntesek mellett fizetett alkalmazottak is tevékenykednek, akiknek feladata az önkéntes munka biztonságos és szervezett kereteinek megteremése ahhoz, hogy mind az önkéntesek, mind a felhasználók elégedettek legyenek.
Korántsem szórakozás.
Ha valaki elvállalta a munkát, nem lazsálhat itt sem. Az önkéntesség első feltétele, hogy a jelentkezőnek részt kell venni egy 40 órás alaptréningen, valamint be kell mutatnia 2 ajánlólevelet a megbízhatóságának igazolásához.
Az önkéntesek testre szabott feladatokat kapnak. Az alapítványok azt az elvet követik, hogy „Mindenki rendelkezik olyan képességgel/gyakorlati tudással, ami másnak éppen hiányzik.” A tagok szabadidejüktől függően vállalhatnak felolvasást, ügyintézést, levélírást, takarítást, mosást, kertészkedést. A rászorulóknak segítenek a felöltözésben, illetve van, aki csak beszélgetni, felolvasni jár el idősebbekhez.
Nem divat hazánkbanMagyarországon 2,3 millió ember vállal önkéntes munkát, mely keretben olyan embereket támogat, aki nem rokona illetve barátja. Ez a szám meglepően magas, ám korántsem lehetünk büszkék rá, tekintve nyugati szomszédainkat, akiknél ez a hagyomány erőteljesebben él. Hollandiában a legnagyobb arányú az ilyen jellegű munkavállalás: a 14 év feletti korosztály háromnegyede dolgozik önkéntesen, így gyakorlatilag nélkülözhetetlen részévé váltak mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak.(Persze felfogható ez akár bujtatott gyermekmunkának is, de nem az.)
Külföldön annál inkábbKülföldi önkéntes munkalehetőséggel azonban rengeteg szervezet foglalkozik. Ez természetes is, hiszen számos országban az önkéntes dolgozók tevékenysége sokkal nagyobb jelentőséggel bír a gazdaságra nézve. Számos ország keres is külföldről önkénteseket, azonban ez más jellegű munka, mint itthon. Ecuadorban, Kambodzsában, Spanyolországban, Mexikóban 3-6 hónapos időszakokra várják a vállalkozó kedvű fiatalokat, akik teljes ellátást kapnak cserébe nyelvtanításért, vagy gyermekanyák, netán vakok segítéséért. Hazánkban ilyen jellegű hálózat még nem fejlődött ki, így nem is várhatjuk a nyugat-európai önkéntes fiatalok beözönlő tömegét szociális szervezeteinkhez.
Működik az UnióMagyarországon az Európai Önkéntes Szolgálat hazai kirendeltsége foglalkozik a fiatalok külföldre kerülésével, a Fiatalok Lendületben 2007-2013 elnevezésű program keretében. Ez a program lehetőséget nyújt 18-30 éves fiatalok számára rövid távú (1-2 hónap) vagy hosszú távú (6-12 hónap) külföldi önkéntes munka vállalására egyénileg vagy csoportosan. A programot az Európai Unió a fiatalok számára hozta létre, 100 fős kerettel, akik különböző Uniós országokban működhetnek.
Ennek ellenére hazánkból eddig mindössze 9 fiatal indult önkéntes szolgálatra Bosznia Hercegovinába, Németországban, Franciaországba, Izlandra, Spanyolországba, Törökországba és Írországba. E csekély szám mutatja, hogy a hazai mentalitást nem az önkéntes szolgálat jellemzi.
Azonban ez valahol természetes, már csak azért is, mert míg Hollandia nyugati társaival megalapította az Európai Uniót, mi még javában küzdöttük le a kommunizmus maradványait. Ezért érthető, hogy a társadalom nem önkéntes segélyezésre rendezkedett be. Mégis, mára talán kimondható, hogy hazánk is elérte azt a fejlettségi szintet, mely lehetővé teszi az önkéntes, hosszabb távú munkavállalás megvalósulását. Már készen állunk arra, hogy ilyen jellegű tevékenység elterjedjen, azonban nehéz megteremteni, hiszen nem rendelkezünk ilyen hagyományokkal. Hazánkban az alapítványok nagy része is vallási alapokra épül, pedig az önkéntes tevékenységek a társadalom egészére nézve előnyösek lennének.
Számos polgár úgy tekint ezekre a munkákra, mint fölösleges időpazarlás, hiszen nem hoznak anyagi hasznot. Ezért kívánják az ÉLETFA Központ tagjai már gyermekekben kifejleszteni a szociális érzékenységet, tájékoztató előadások formájában az általános illetve középiskolákban.
Mégis maradjunk a vállalatok közelébenMára a vállalatok is felismerték az önkéntes munkában rejlő lehetőségeket. A cégek ezzel leginkább a dolgozók cég iránti lojalitását szeretnék erősíteni. A felkért önkéntes központ egyre több csapatépítő tréningeket szervez, melyekkel a vállalati kultúra és etika fejlesztése, valamint a cég hírnevének javítása a cél. Számos alapítvány kimondottan a civil szervezetek fejlesztésére specializálódik, ingyenes stratégiai szervezés formájában. Talán a jövőben ez lehet hazánkban a potenciális megvalósulási formája az önkéntes munkavállalásnak.