Sajátos helyzet

A helyzet azonban ennyire nem egyszerű, hiszen Montenegró elég sajátos geopolitikai helyzetben van. Amennyiben EU-taggá válik, csak egy rövid szárazföldi határszakaszon lesz kapcsolata a konföderációval – az is a még nem tag Horvátországon keresztül, bár az sejthető, hogy mire Montenegró taggá válik, már Horvátország is az lesz. Ezen túl pedig marad a tengerpart.

Juhász József Balkán-szakértő a HírExtra kérdéseire válaszolva elmondta: ez a helyzet részben előny, részben hátrány. Montenegró jó természeti adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az idegenforgalomra építve egy jól működő, prosperáló állammá váljon.

Veszélyben

Azonban az állam kis mérete azt is jelenti, hogy gazdasági értelemben nagyon sebezhető. Oleg Gyeripaszka orosz mágnás beperelte a montenegrói államot, mert a podgoricai alumíniumipari kombinátot annak idején úgy privatizálta, hogy – állítása szerint – rossz adatokat kapott az államtól. Ezért, ha a bíróság megítéli neki az általa követelt több mint 300 millió eurós kártérítést, Montenegró az egy évi állami költségvetés felét lesz köteles átutalni Gyeripaszkának.

Katonai értelemben azonban nem fenyegeti veszély a balkáni országot – folytatta Juhász József. Nagyon kis létszámú az albán kisebbség, emellett viszonylag integráltak és a kormányzati hatalomban is részt vesznek.

Szerbia ugyan dühös Koszovó elismerése miatt, s az ottani szerbbarát ellenzék tüntet is, de a szakértő szerint ebből nagyobb konfliktus nem lesz. Láthatunk még sok hangos diplomáciai csörtét a két ország között, hűvös lesz a viszony, de katonai értelemben véve nem fenyegeti veszély.

Kistigris a Balkánon

Montenegróban ugyanakkor nagyon jelentős az orosz tőke jelenléte, ami akár egy egyoldalú függést is teremthet. Azonban hangsúlyos – mondta Juhász –, hogy ha az idegenforgalmi infrastruktúrát meg tudják erősíteni, akkor a Balkán „kistigrisévé” is válhat az ország. A turizmus fontosságát az ottani politikai, üzleti szféra is felismerte – tette hozzá a szakértő.

Ehhez persze az is kell, hogy fenn tudják tartani a viszonylag békés belpolitikai állapotot. A szerbek ugyan gyakran problémásak, azonban az a 30%, akik szerbnek tartják magukat és annak idején nem örültek a Szerbiától való függetlenségnek, és mind a mi napig nagyon kritikusak a kormányzattal szemben, azonban a status quo-t ők is tudomásul vették.

Az országban tehát nincs akkora illojális tömeg, amekkorát például Macedóniában képeznek az albánok, vagy Boszniában a szerbek – mondta Juhász József.

Sokat kell aludni…

A balkáni állam csatlakozása azonban még nagyon messze van, addig sok minden változhat – folytatta a szakértő. Egyelőre Montenegró még nem is tagjelölt állam, tehát az ország ott tart, ahol Magyarország tartott 1994-ben.

A másik jól látható jele annak, hogy messze van az uniós felvétel, hogy az Unióban általános a vélekedés, miszerint egy balkáni bővítés – Horvátországot kivéve, az egy más ügy – legkorábban 2013-2015 körül kerülhet napirendre – mondta a szakértő, majd hozzátette: a mostani, 2013-ig tartó uniós költségvetésben nincs elkülönített fejezet a bővítésre.

A HírExtra kérdésére, miszerint van-e esélye annak, hogy Horvátországgal együtt és a domináns orosz tőke ellenére Montenegró uniós tagállammá váljon 2013-’15 körül, Juhász József elmondta: a következő körben nem valószínű, hogy az ország be tud kerülni az EU-ba, azaz Horvátország előre láthatólag korábban tud csatlakozni.

…de nem kizárt

Montenegró ugyanakkor egy kis ország, 600 ezer lakossal, ezért az sem kizárt – mondta Juhász –, hogy ha felmerül valamilyen rendkívüli politikai ok, akkor előrehozhatják a tagságot. Egyelőre azonban ilyen ok nincs a láthatáron, tehát jósolni nagyon nehéz – mondta a szakértő.

A kérdés, hogy a nyugat-balkáni államok felvétele egyenként történik, vagy az úgynevezett regatta-elv alapján, azaz több államot vesznek fel egyszerre. Juhász emlékeztetett: az eddigi bővítések során – kivéve Görögország fordulóját – mindig több, egymáshoz kulturálisan, gazdaságilag vagy éppen földrajzilag közel álló országot vettek fel.

Előfordulhat – folytatta Juhász József –, hogy ez a Nyugat-Balkán esetében is így lesz, ebből a szempontból pedig nagyon fontos kérdés, hogy hogyan halad Bosznia, Macedónia, Szerbia vagy a két albán állam integrálása. Montenegró ráadásul példaként is állítható a többi ország elé a viszonylagos stabilitása miatt. Juhász szerint mindez nem kizárt, de nem is esélyes 2013 előtt, hiszen az államok jó része még el sem kezdte az integráció folyamatát.