Rockantológia kortárs magyar szerzőktől

A kötet egyik szerkesztője, Békés Pál az MTI-nek a szerdai bemutató kapcsán elmondta: a könyv megszületéséhez az ötletet részben saját, A Hold túloldalán című novellája adta (ami tisztelgés a Pink Floyd előtt), részben a másik szerkesztő, Tóth Krisztina Doors című írása. Elsősorban nem a rockzenéhez való személyes kötődés alapján választottak szerzőket, hanem azok jöttek számításba, akiktől jó művekre számítottak. Később olyan szerzők is bekerültek a körbe, akik korábban nem írtak prózát, mégis sejteni lehetett, hogy jól írnak és közük van a rockzenéhez - utóbbira példa Bárdos Deák Ágnes, a Kontroll Csoport egykori énekesnője.

A kötet címadója Garaczi László írása. A szerkesztők olyan címet szerettek volna, ami jól hangzik, tömör, rögzül a köztudatban. "A cím jól kifejezi, hogy a mi életünkbe ezek a zenék belehasítottak" - fogalmazott Békés Pál. Kitért arra is, hogy a kötet kislemez méretű és formátumú, ami egyben a retró és a nosztalgia világába is utalja a válogatást.

Vámos Miklós Zümm című novellája saját egyik ifjúkori, úszó edzőtábori emlékét dolgozza fel és a Beatles zenéjének hihetetlen hatását érzékelteti. "A rock nagyon fontos számomra. Magam is zenész voltam 1966 és 1971 között Berki Tamással a Gerilla együttesben. Nem rockzenét játszottunk, polbeatnek hívták, amit csináltunk, talán Bob Dylanhez vagy a Peter, Paul and Maryhez lehetett hasonlítani. Berki később jazzénekes lett, szerintem ha szerencséje van, ő lehetett volna az európai Bobby McFerrin" - mondta Vámos Miklós az MTI-nek.

Megjegyezte, hogy az 1986-ban írt regényében, a Félnótában erről az időszakról írt, de a végeredmény nem lett olyan, amilyet szeretett volna, részben azért, mert kissé megfélemlítve érezte magát, miután a három évvel korábban megjelent Zenga zéneket cenzúrázták. Vámos Miklós a zene és az irodalom kölcsönhatása kapcsán arról beszélt, hogy a magyar irodalomban kimutatható például az Illés együttes hatása. Megemlítette Déry Tibor Képzelt riportját, ami bár nyíltan rockellenes volt, a benne hivatkozott rockszövegek az Illéstől származnak.

"Szintén zenész" Egressy Zoltán drámaíró, aki az 1990-es években népszerű, dallamos rockzenét játszó Sztriptíz zenekar dobos-vokalistája volt. A kötetben szereplő írása élete első novellája. "Felkérésre írtam, de annyira megtetszett a műfaj, hogy mostanában alapvetően novellákat írok" - meséli. Az Összesítés című novella szerelmi történet, amelynek hátterében az Alphaville együttes zenéje és dalszövegei bújnak meg.

"Irodalomban és zenében számomra a ritmus a közös, hiszen ritmusa nemcsak egy versnek vagy egy novellának van, hanem mondjuk egy színdarabnak is. A másik hasonlóság a szerkesztés, a zenét és az írást egyaránt nagyon tudatos dolognak érzem, mindkettőhöz hideg fej kell" - véli Egressy. Kitér arra, hogy annak idején nagyon szerette az új hullámos Alphaville-t, de ezzel párhuzamosan például az Európa Kiadóért és az R-Góért is tudott lelkesedni.

A vajdasági származású, a délszláv háború idején a katonai behívó elől Magyarországon menedéket talált Balázs Attila az egykori Jugoszláviából idézett fel egy személyes és szintén szerelmi történetet a kötetben. A Számmörtájm című írás a dzsesszklasszikus dalt idézi fel.
"Úgy gondolom, a rockban maga a történelem is benne van, korképet, konkrét viselkedési formákat tud mutatni" - jelentette ki Balázs Attila.

A Hasítás című kötetben olvashatók még Bán Zsófia, Demény Péter, Dragomán György, Esze Dóra, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János, Hazai Attila, Jánossy Lajos, Kapecz Zsuzsa, Kemény István, Kiss László, Kiss Ottó, Majoros Sándor, Méhes Károly, Ménes Attila, Podmaniczky Szilárd, Radics Viktória, Salamon András, Szüts Miklós írásai.