A nemzeti csúcs antiparlamentális

Tölgyessy Péter kifejtette: Gyurcsány Ferenc ezzel a lépéssel elérte, hogy megvívhatja következő csatáját. A miniszterelnököt kalandornak nevezte, aki "ügyes vagánysággal" a válság összes felelősségét magára veszi, majd most a nemzeti csúcstalálkozón próbálja azt szétteríteni. Általános tapasztalat azonban, hogy a demokratikus országokban, ha válság van, azt hetven százalékban a kormányon verik le - hangoztatta.

A pénzügyi válság volt az egyik fő témája a nyitóelőadást követő kerekasztal-beszélgetésnek. Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke a beszélgetésen kijelentette: bármiféle társadalmi megállapodás feltétele, hogy legyen hitelessége annak, aki a megállapodásra irányuló fórumot szervezi. Emiatt kevesen hiszik, hogy Gyurcsány Ferenc képes lesz megállapodásokat létrehozni a találkozón. Stumpf István hangsúlyozta: a jelenlegi kormány legitimációs deficittel küzd, nem tud megbirkózni a helyzettel, s agóniáját le lehetne rövidíteni előre hozott választással, az európai parlamenti választással egy időben.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke ezzel ellentétben úgy vélekedett, hogy nincs az országban legitimációs krízis, noha a kisebbségi kormány cselekvési tere meglehetősen korlátozott.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a józan realitás értelmében most nincs itt az ideje előre hozott választásnak.

Tölgyessy Péter egyetértett azzal, hogy az előre hozott választásnak most nagy a kockázata. Ezzel összefüggésben arról a megfigyeléséről beszélt, mintha Orbán Viktor félne a lehetőségtől, mintha pontosan tudná, micsoda felelősség most Magyarország vezetőjének lenni.

Dávid Ibolya a hét végi nemzeti csúccsal kapcsolatban kijelentette: az ilyen jellegű tanácskozás annyit ér, amennyi segítséget nyújt a válságprogram megalkotásához. Az MDF elnöke nem hiszi, hogy gyors megoldást hoz a hét vége, de bízik benne, a gazdaság és a tudomány képviselői véleményformálásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az objektivitás felé tudjanak elmozdulni a politikai pártok. Péntek délutánig azonban várna valamiféle tematikát a tanácskozásról - tette hozzá.

Fodor Gábor ehhez kapcsolódva közölte: szkeptikus ugyan a csúcstalálkozó eredményeit illetően, mégis elmennek a megbeszélésre, mert égetően fontosnak tartják, hogy az egyes csoportok között legyen értelmes párbeszéd.

A pénzügyi válsággal kapcsolatban Tölgyessy Péter 0,5 százalékos bruttó hazaitermék-növekedést valószínűsített, de nem zárta ki a recessziót, a 2-3 százalékos negatív növekedést sem. A Fidesz 1000-1500 milliárd forintos adócsökkentését teljesen komolytalannak minősítette. Orbán Viktor szerinte "fáradt öregúrnak" látszik az adócsomag erőltetésével. Az adócsökkentéssel szemben a tartalékképzést szorgalmazta a politikai elemző, hogy az állam be tudjon avatkozni, ha szükséges.
Az MDF elnöke egyetértett azzal, hogy az adócsökkentésnek nincs most itt az ideje. Álláspontja szerint a megtakarításokra kell a hangsúlyt helyezni, s meg kell védeni egyebek között a beruházások biztonságát.

Fodor Gábor a reformokkal kapcsolatban kifejtette: a válság ráirányítja a figyelmet a magyar gazdaság problémáira, éppen ezért nem lehet levenni a reformok kérdését a napirendről. Hangsúlyáthelyezésekre viszont szükség van, s hosszú távú célként jelölte meg, hogy az állami újraelosztás arányát a GDP-ből a jelenlegi 50 százalékról 5-7 év alatt 40 százalékra kellene csökkenteni.

Dávid Ibolya hozzászólásában hiányolta a nemzeti minimumot, azokat az alapokat, amelyeket a parlamenti pártok tiszteletben tartanak, s amelyekre építkezni lehetne. Nehezményezte azt is az MDF elnöke, hogy a politikai elit a rendszerváltás óta nem akar kilépni a populizmusból.