Szerte Európában mintegy 90 ezer hallgatót kérdeztek meg olyan témákban, mint a mobilitási hajlandóság, a nyelvi felkészültség, elképzelések, elvárások az első munkahellyel szemben, illetve, hogy mennyire elégedettek a saját jelenlegi képzésükkel. Magyarországról igen nagy számban akadtak válaszadók, nagyjából 11 ezer diák véleménye érkezett a hazai felsőoktatási intézményekből. Zömében közgazdasági és műszaki hallgatók.

Értékeljük egyetemünket

A saját egyetem értékelése igencsak szubjektív alapon folyik. Csak akkor lehetne az eredményeket valós összehasonlításnak tekinteni, ha mindenki végig látogatná az összes egyetemet, vagy legalább lenne valamilyen tapasztalata egynél több felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban, lehetőség szerint különböző országokban.

Az egyetem értékelésében a következő kategóriák szerepeltek: egyetemi infrastruktúra, informatikai felszereltség, egyetemi élet, az egyetem tudományos elismertsége, az előadók teljesítménye, az egyetemi adminisztráció és az egyetem elismertsége a munkaerőpiacon. Sok esetben a magyar és az európai átlag megegyezést mutat. Az infrastruktúrát és az informatikai felszereltséget a hazai diákok jobbnak találták, mint európai társaik, mind a közgazdász, mind pedig a műszaki hallgatók körében. (Azért érdekelt volna minket a komolyabb felszereléssel operáló természettudományi szakok hallgatóinak véleménye is.)

Ahol viszont komoly különbség mutatkozik a magyar és európai diákok véleménye között, az az egyetemi adminisztráció minősítése. A hazai hallgatók, főleg a műszaki szakokat látogatók, jóval az európai átlag alatt véleményezték az adminisztráció működését. Aki járt már valamilyen felsőoktatási intézményre Magyarországon annak ez valószínűleg nem okoz meglepetést. Elég csak a indexekkel való ide-oda szaladgálást említeni, amikor ez a fajta adminisztráció már régen számítógépes rendszerekkel van megoldva az ún. nyugaton.

Tanulás után a megérdemelt munka

A felmérés alapján a magyar hallgatók ugyan pozitívan értékelték saját egyetemük oktatási minőségét, és diplomájuk elismerését a munkaerőpiacon az európai átlaghoz hasonlóan ítélték meg, azonban a munkavállalás és a karrierlehetőség tekintetében már valamivel pesszimistábbak voltak a hazai diákok.

Az első munkahely megszerzésére, mind a magyarországi közgazdász, mind a műszaki hallgatók véleménye szerint 5 hónapot kell majd várniuk. Ugyanebben a kategóriában az európai átlag 4 hónapot jósol magának. A legkevesebbet a hollandoknak kell munkát keresniük, ők két hónap alatt fognak elhelyezkedni, míg a görög diákok szerint az ő munkakeresésük tart majd a leghosszabb ideig, 6,5-8,5 hónapig. Tehát a közgazdászok és műszaki végzettségűek átlagosan 5 hónap alatt tervezik a munkába állást, ami nem is tűnik olyan rossznak, ha az európai átlagot is figyelembe vesszük. (Meg amúgy sem, itt is szívesen olvasnánk adatokat pl. bölcsészek vagy természettudósok elhelyezkedési esélylatolgatásáról is.)

A felmérés arra is rákérdezett, hogy a hallgatók szerint hány helyre kell majd jelentkezniük, hogy megkapják az áhított munkát. A hazai közgazdász hallgatók 30 próbálkozást jósolnak maguknak, ami pontosan megegyezik az európai átlaggal. A műszaki tárgyakat tanulók még ennél is optimistábbak, ők 20 önéletrajz elküldésére számítanak a munkábaállásig, ez jobb, mint az európaiak átlaga, ők 25-re becsülik ugyanezt. Itt is a holland diákok helyzete tűnik a legjobbnak, miután 5-12 az általuk vizionált jelentkezési szám. A legrosszabbul a francia és a lengyel hallgatók látják a helyzetüket, szerintük 30-40-szer kell majd próbálkozniuk.

Mobilitás igen, nyelvtudás már nem annyira

Hová költöznél egy jobb állás reményében? Sok helyre, de bárhová azért mégsem. A magyar közgazdász diákok nagyobb arányban költöznének Európán belül, mint az átlag európai hallgatók. Viszont a kontinensen kívül, már kevésbé szívesen mozognának. A saját országon belüli mobilitás megegyezik az európai átlaggal. A külföldi munkavállaláshoz azonban nyelvtudás szükséges, ezen a téren viszont nem áll a helyzet magaslatán a hazai hallgatóság.

Az európai átlag 85 százaléka beszél angolul, míg a magyarországi közgazdász hallgatóknak csak az 56 százaléka képes ezen a nyelven társalogni. A hazai műszaki hallgatók közül csupán 38 százalék tud angolul megszólalni. A leendő közgazdászok német nyelvtudása viszont jobb az európaiak átlagánál, de a nemzetközi munkaerőpiacon már szinte kizárólag az angolt preferálják. Van még mit tanulni.