Érdekes, hogy az MKB devizastopja nem indított el olyan lavinát, aminek következtében már másnap minden hazai bank csatlakozott volna az új trendhez. Ez azért arra nem ad okot, hogy fellélegezzünk. Tegnap már a Volksbank is csatlakozott ahhoz az egyelőre csak – velük együtt – két tagot számláló „csoporthoz”, amely most már csak forint alapú hitelt nyújt az új ügyfeleinek.

A hivatalos álláspont, hogy a devizahitel olyan kockázatot rejt magában, amilyet már rég nem. Az euró és a svájci frank árfolyama gyakorlatilag óráról órára változik, amit már nem lehet lekövetni egy egyszerű kamatemeléssel. Utóbbi esetében még az is bonyolítja a helyzetet, hogy alapvetően frank-hiány van a piacon.

Ez persze magával hozza azt is, hogy sokkal kevesebb hiteligénylő lesz. A forintalapú hitel sokkal drágább. A hazai pénznem biztosította kölcsön jegybanki alapkamata 8,5 százalék, míg az eurózónában ez a szám csak 3,25 a svájci frank alapú hiteleknél pedig csak 2,25 százalék. Innentől kezdve pedig elindul az az áradat, aminek a végén a kisember elvesztheti például az állását. Ha nincs hitel, akkor nincs pénz. Ha nincs pénz, akkor nincs miből fejleszteni. Ha nem lehet fejlődni, akkor elmaradnak a megrendelések. Ha nincs megrendelés, akkor nincs bevétel, és ha nincs bevétel, akkor nincs miből kifizetni a dolgozót. Egyszerűbb tehát elbocsátani.

Most még csak két bank van, amely itthon úgy döntött, befagyasztja az ingoványos talajon billegő hiteleket. Megkerestünk néhány más bankot is, hogy megtudjuk:

Mire készülnek?

Az Erste Banknál egyelőre nem készülnek a hitelek befagyasztására. Természetesen állandóan figyelemmel követik a piaci helyzet alakulásait, s ennek megfelelően vizsgálják felül a finanszírozási konstrukciókat. Azt sem tervezik, hogy megszigorítanák a hitelhez jutás feltételeit, hisz – mint mondták: „(nálunk) a hitelezési eljárások mindig is pudensnek számítottak, az Erste Banknál egyelőre nem szigorodtak a hitelhez jutás feltételei, a banknál a hitelképesség kritériumai jelenleg változatlanok.”

A Citibanknál se tervezik a devizahitelek felfüggesztését. Azt mondják, hogy elég erős hozzá a devizalikviditási pozíciójuk. Ők is és gyakorlatilag minden más bank is feszülten figyel, és percről percre mérlegel: „Ezzel együtt, folyamatosan figyeljük a piac és a devizaárfolyamok alakulását, mivel a túl magas deviza volatilitásnak (hektikus, váratlan, viszonylag nagy amplitúdójú változás, kilengés) negatív hatásai lehetnek az ügyfeleinkre nézve, s amennyiben szükségesnek fogjuk ítélni, felülvizsgáljuk a jelenlegi álláspontunkat.”

A K&H igen szűkszavúan csak ennyit mondott: „Folyamatosan figyelemmel kísérjük a piaci eseményeket és az ügyfeleket esetlegesen érintő kockázatokat. Ilyen jellegű döntést (mármint a devizahitelek befagasztását – szerk.) a K&H egyelőre nem hozott.”

A legkimerítőbb választ az UniCredit Bank adta: „ (a bank – szerk.) mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben folytatja a hitelezést, és teszi ezt mind forintban, mind devizában. Ugyanakkor, amíg a pénzügyi piac viszonyai napról napra, sőt akár óráról órára tudnak nemzetközi szinten is változni, addig minden gazdálkodó szervezetnek, így egy banknak is szoros figyelemmel kell ezeket az eseményeket követnie. Ha a változások nyomán szükségessé válik, a bankoknak a hitelezés módszertanát is át kell tekinteniük, és a valós piaci fejleményekhez igazítaniuk.

A hitelezésnél egyébként fontos tudni, hogy most a világon mindenütt nemcsak a pénzszűke nehezíti a hitelfolyamatokat, hanem az is, hogy a vállalatok, vállalkozások sem könnyen találnak olyan fejlesztési célt, amelynek kedvéért hitelért fordulnának bankjukhoz, hiszen nagyon sok országban a piac felvevőképessége is csökkent. A lakossági ügyfelek pedig nyugalmasabb időszakra halasztják hiteligénnyel járó, nagy értékű vásárlásaikat. Esetükben egyébként azt tapasztaljuk, hogy – az immár biztos környezetben – a lehetséges megtakarítások banki elhelyezése vált elsődlegesebbé a csökkenő intenzitású hiteligényekkel szemben.”

A Raiffeisen Bank is tovább folytatja a devizahitelezést. Ez azt jelenti, hogy a piaci helyzetre való tekintettel a vállalati ügyfelek és az önkormányzati ügyfelek esetében a svájci frank alapú hitelezést átmenetileg felfüggesztették, és az euró alapú hitelezést részesítik előnyben. A lakossági ügyfelek körében a svájci frank alapú hitelezés az euró mellett továbbra is elérhető. A jövővel kapcsolatban azt mondják: „Természetesen folyamatosan nyomon követjük a piaci folyamatokat, a jelenlegi gyakorlatot alapvetően a nemzetközi pénzpiaci helyzet változtathatja meg."

Megkerestük a CIB Bankot, a Volksbankot és természetesen az OTPt is, de tőlük sajnos nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A CIBnél és a Volksnál nem értünk el egy kompetenst sem – utóbbinál mondjuk már tudjuk mi a helyzet, hisz tegnap jelentették be a fagyasztást – az OTPnek pedig – kívánságuknak eleget téve – elküldtük a kérdéseket, és azóta is várjuk a válaszokat.

Plusz/mínusz tőzsde

A tőzsdéken mostanában kaotikus állapotok uralkodnak: néhány nappal ezelőtt az OTP részvények tulajdonosai még örülhettek, mára azonban nyilván visszavettek a nagy „örömködésből”. A bet.hu adatai szerint -10,17 százalékkal nyitott, így a jelenlegi árfolyama 3,399 forint. A MOL részvényesek is egész biztos, hogy néhány ősz hajszállal gazdagabbak lettek (mással nem lehettek), hiszen az ő papírjaikkal való kereskedelmet reggel negyed tíz körül beszüntették. Nem sokkal később, fél tíz előtt pár perccel újraindították a forgalmat, de mindenképp jelzésértékű, hogy az egyik legnagyobb nevű hazai részvénypapírt – ha ideiglenes is – de „kivonták a forgalomból”.