A joghurtok legfőbb értéke az élőflóra

A gyümölcsjoghurtok adalékanyagai közül a gyümölcs élelmiszerbiztonsági előírások miatt kerülhet kizárólag hőkezelés után a termékekbe. Cukrot valóban tartalmaz a joghurtok többsége, ám a gyümölcsök tartósításához házilag is használják ezt a nem-fogyókúrás édesítőszert. A zselatinra, melyet állománystabilizáló szerként alkalmaz az élelmiszeripar, külön előírások vonatkoznak, az E120 jelzésű kármin pedig az Európai Unióban engedélyezett élelmiszerszínezék, az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelet nem tesz említést arról, hogy allergén hatása lenne, hiszen ezt a csomagoláson kötelező lenne feltüntetni - szögezi közleményben a Tej Terméktanács (TT).

Világszerte az emberek mintegy harmada fogyaszt rendszeresen joghurtot, az egy főre eső éves joghurtfogyasztás két kilogramm. A joghurt sokféle lehet: natúr, ízesített, savanykás vagy édesített, krémes vagy darabos, alapvető alkotórészét, a joghurtkultúrát azonban mindenképpen tartalmaznia kell. Savanyítás közben a tej gazdagodik úgynevezett bioaktív hatóanyagokkal. A folyamat mögött a tejzsír, a tejfehérje és a tejcukor részekre bontása, a koleszterin megemésztése és B-vitaminok termelődése húzódik meg. A savanyú tejtermékek a tejhez képest eltarthatóbbak, jobban oltják a szomjat, emészthetőbbek és a bennük lévő C-vitamin hosszabb ideig megőrződik - állítja a TT.

A TT közleménye kitér az 1965-ben született probiotikumok fogalmára. Ezek olyan jótékony baktériumok, melyek képesek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, számos fontos tápanyagot tartalmaznak. Magas biológiai értékűek, a bennük lévő tápanyagok is jól hasznosulnak, például a csontegészség szempontjából fontos kalcium hasznosulását 60 százalékra teszik a szakemberek. Az élőflórás joghurt nemcsak a bélflóra és a szervezet működését támogatja, hanem a testsúly megtartásában is segít, mert viszonylag alacsony az energiatartalma. Egy kis pohár joghurt egy felnőtt ember napi energiaigényének csak mintegy 6-7 százalékát teszi ki.