A szemész nem Isten

A kérdés aktualitását nem csak a vele összefüggő két jeles októberi nap - a Látás Világnapja (október 11.) és A fehér bot napja (október 15.) - adta, hanem az is, hogy a nemzetközi Vision program keretében ez idő tájt összegzik a szakemberek azokat a legújabb tudományos eredményeket, melyek szemünk épségének, látásunk megőrzésének érdekében születtek.

Dr. Németh János szemészprofesszor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója már beszélgetésünk kezdetén előre bocsátja:

- A látás problémája, a szembetegségek, a látásvesztés nagyon is hétköznapi valóság, világméretű orvosi összefogást és alapos felvilágosító munkát is igényel, hiszen a 2020-ra szóló prognózisok riasztóak: világszerte hetvenmillió embert érinthet a vakság, ha nem teszünk időben ellene. Statisztikailag minden ötödik másodpercben megvakul egy ember a Földön, és minden percben elveszíti egy gyerek a látását.

- Magyarországon mi a helyzet?

- Leginkább az időskori szembetegség, az úgynevezett makula degeneráció az, ami a 60-80 évesek látóképességét rontja és élenjár a vaksági okok között is. Az éleslátás helyének,a sárgafoltnak a degeneratív elváltozásáról van szó. Sajnálatos módon a beteg éppen azt nem látja, amit néz, a tárgy helyén sötét folt jelenik meg, csak a környezeti, perifériás látásra számíthat. Két fajtája ismeretes, a száraz és a nedves makula degeneráció. Közülük a száraz - ami 10-15 százalékban fordul elő - a súlyosabb, gyakran vakságot okoz, noha lassan alakul ki, a nedves inkább hirtelen következik be.

A szemdiagnosztika ma már rendkívül fejlett, és nem csak a szem állapotáról ad felvilágosítást, hanem az erek állapotáról, a vérnyomásról, a vese működéséről is. A cukorbetegség szövődménye is vezethet vaksághoz, s már a 40 éves korosztályt is érintheti. A cukorbetegek rendszeres szemészeti ellenőrzésen vesznek részt, szemük védelmében elengedhetetlen a cukorszint, a vérnyomás, a vérzsír beállítása.

Gyakorinak mondható a szürke- és zöldhályog, melyek közül az utóbbi alattomos, későn észlelhető és nem visszafordítható szembetegség, de a szemnyomás gyógyszeres beállításával kezelhető. A szürkehályog egyre inkább érinti a fiatalabb korosztályt, ám a mai modern műtéti technikával jól gyógyítható.

A fiataloknál leginkább fénytörési hibák jelentkeznek, a rövid és túllátás formájában, ezek nagy része, szemüveggel, kontaktlencsével, korrekciós műtétekkel kiküszöbölhetők.

- Ezen a klinikán működik gyermekszemészet is. Milyen tapasztalatokkal?

- A gyermekszemészet külön fejezetet képez ebben a tudományágban. A kis súllyal született, koraszülött gyermekek esetében szerencsére már ritkábban fordul elő, hogy az inkubátorban történő oxigén-kezelés vakságot okoz. Az éretlen látóhártyán lévő erek szemfenék lézerrel eredményesen kezelhetők - állítja a szemészprofesszor, a kamaszkori szemproblémák gyógyítási lehetőségeit pedig így összegzi:

 - Sajnos, a legtöbb gyerekkori szemhiba - szűrés hiányában - csak iskoláskorban derül ki. A gyerekszemész ilyenkor megtervezi a hosszú távú együttműködést, ennek kapcsán az éleslátás, térlátás tökéletesítésének lehetőségeit, módját. Viszont a szülőknek tudniuk kellene, hogy ma már olyan modern műszerek állnak rendelkezésre, melyek néhány hónapos csecsemőnél is kimutatják a szemhibákat, tanácsos tehát az időben történő korrigálás végett csecsemőkorban megnézetni szakemberrel a kicsik szemét.

- Hogyan vigyázzunk szemünk épségére, szemünk világára?

- Szemünk az egyik legfontosabb szervünk. Szinte az egész körülöttünk lévő világ a vizualitásra épül, a mozgás, a kommunikáció, az élet szépségeinek élvezete, a mindennapi munkavégzés mind feltételezi a jó szemet, amely igen precíz optikai műszer, alapos igénybevételnek van kitéve, így szüksége van karbantartásra, figyelemre, gondozásra. A mai modern technika, a televízió vagy a számítógép monitora fokozottan igénybe veszi szemünket, ezért ne nézzük egyhuzamban négy óránál hosszabb ideig a képernyőt.

A professzor hangsúlyozta: gyakran szükség van a szem fizikai védelmére is. Gondoljunk csak azokra az elkerülhető szemsérülésekre, amelyek nem csak munka közben, hanem a ház körüli teendők során, akár fűnyíráskor, vagy vegyszerek használatakor következhetnek be, vagy éppen játék közben.

A tudomány, a technika ma már sokra képes, de csodatételre nem. A szemhártya átültetésétől a szemfelszín betegségeinek amnionnal - a magzatburok anyagával - történő kezeléséig, az elektromos chipek vakság esetén történő beültetésnek kísérletéig terjednek a látást pótló vagy javító eszközök és módszerek, mégis a legfontosabb, hogy mindenki önmaga legyen a szemének őre.

A látásvesztés - akár születés óta tart, akár később következik be - rendkívül nehéz élethelyzetet teremt. Igaz, segítenek a civil szervezetek, az együttérző embertársak, de a cél, hogy minél kevesebben éljenek ezzel a súlyos teherrel, hiszen a vakságot okozó kóroknak legalább fele megelőzhető lenne, a többi pedig gyógyítható. A klinikán működik tanácsadó, segítő szolgálat látásvesztettek számára.

Ez nagyon fontos. Sokan részt vállalnak benne, orvosoktól pszichológusokig és olyanok is, akik maguk is elveszítették látásukat, de megtanultak élni új helyzetükkel. A fehér bot, a kísérő kutya, a személyi segítő, a hangos könyvek, a számukra létesített múzeumok, kulturális lehetőségek igénybe vehetők, s speciális foglalkozásokat is tartunk, hogy könnyebben visszatérhessenek az egészségesek világába, eligazodhassanak, és munkát is vállalhassanak. Rehabilitációjuk ott kezdődik, ahol a gyógyítás folyamata már nem kecsegtet újabb eredménnyel, mégis e folyamat részeként.