A Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajó péntek reggel visszatért az Északi-sarkvidékről az észak-németországi Bremenhavenbe. Ez volt az első hajó, amely jégtörés nélkül járta be az amerikai partvidék mellett húzódó Északnyugati-, illetve az orosz partok melletti Északkeleti-átjárót - mondta el a sarkkutató intézet szóvivője.

Az északi-sarki jégmező, amely augusztusban a műholdas mérések 30 esztendeje óta idén a második legnagyobb mértékben olvadt, a szeptemberi átkelés idejére teljesen eltűnt a két átjáró között - közölte október 7-én az Európai Űrügynökség (ESA).

Az átjárók hajózhatóvá válása révén az Európa és Ázsia között közlekedő kereskedelmi hajók - az útvonal 4000 kilométerrel való megrövidülése révén - jelentős időt és üzemanyagot takaríthatnak meg.

A hajó kapitánya, Stefan Schwarze szerint a jégtörő használatára mindazonáltal szükség lehet, tekintettel a jégtáblák mozgására.

A Polarstern 2008. június 12-én indult el tudományos kutatásra Grönland és a Spitzbergák közelébe, majd augusztus 12-én Reykjavíknál megkezdte a sarkvidéki körutat, amely 70 napon át tartott.

A hajó célja az volt, hogy behatoljon az Északi-sarkvidék szívébe tudományos kutatások céljából, ami nem mindig lehetséges, most azonban sikerült - mondta a szóvivő.

A fejlemények újabb lehetőségeket nyújtanak a tudományos kutatás számára, de igen aggasztóak a globális felmelegedés szempontjából - hangsúlyozta az intézet igazgatója, Karin Lochte sajtótájékoztatóján.

Tizenkét ország 117 tudósa tanulmányozta a jégtörő kutatóhajón az Atlanti-óceán északi vidékén honos madárfajokat - mondta el Wilfried Jokat, az expedíció vezetője.

A tudósok mintákat vettek a tengerfenékből és akusztikai méréseket végeztek a sarkvidék középső részében található ásványi kincsek felmérésére.

Az Északi-sarkvidéken a jelenlegi technológiákkal feltárható mintegy 90 milliárd hordó kőolaj, 557 milliárd köbméter földgáz és 44 millió hordó cseppfolyós földgáz található az amerikai földtani kutató intézet (USGS) júliusban közzétett jelentése szerint.