Ellentmondó elképzelések a költségvetési tanácsról

A Fidesz a költségvetési tanácsról szóló határozati javaslatát 2006 májusában nyújtotta be, majd 2006 december 18-án egy alkotmánymódosításba foglalta a tanácsról szóló indítványát. Ennek napirendre vételét azóta 47 alkalommal utasította el a Ház, hétfőn azonban 362 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett 48-adszorra mégis napirendre vette.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője ezzel kapcsolatban azt mondta: aggodalommal figyelik, hogy a napirendre vétel mögött valós szándék van-e, ugyanis - a múlt héten benyújtott közös MSZP-MDF közpénzügyi javaslatcsomag miatt - szerinte elképzelhető, hogy azért engedte napirendre az MSZP a fideszes indítványt, mert megtalálta a módját, miként gyengíthetné a költségvetési tanácsot.

Mint mondta, a Fidesz erős, független költségvetési tanácsot szeretne, amely képes ismét hitelessé tenni a magyar költségvetési és gazdaságpolitikát, szerinte azonban a fideszes javaslattal szemben a közös MSZP-MDF indítvány a kormánypártok "appendixévé" tenné a tanácsot.

Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz javaslata szerint a háromtagú költségvetési tanács a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből és a köztársasági elnök által 6 évre jelölt elismert közgazdászból állna, és feladata lenne a költségvetési törvények hitelességének vizsgálata.

Ezzel szemben az MSZP-MDF javaslat szerint a tanács egy-egy tagját a miniszterelnök, a házelnök és a köztársasági elnök jelölhetne, és a Országgyűlés három évre választaná őket - mondta a fideszes politikus, aki szerint ez egy hivatali idejét és státuszát tekintve is a kormány, a kormányzati szféra és a kormánypártok érdekköre alá rendelt már-már felesleges intézmény képét vetíti előre.
Navracsics Tibor szerint a költségvetési plafon és a közpénzügyi törvény csak akkor bír ételemmel, ha megvan az intézményi alapja, ez pedig a költségvetési tanács.

Az MTI kérdésére - mi a véleményük az MSZP-MDF indítványban ugyancsak javasolt költségvetési hivatalról - Navracsics Tibor azt mondta, a két intézményt együtt soknak tartja. Nem sóhivatalokat képzelünk el, hanem független, alkotmányos alappal rendelkező intézményeket, amelyek képesek a kormányzati politikát hitelessé tenni - mondta a politikus, aki szerint a takarékosság is szempont, nem kell száz embernek egy intézményben dolgozni, elég, ha erős hatáskörrel rendelkezik.

Szabó Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportjának vezetője a hétfőn az MTI-nek azt mondta, a szocialisták minden javaslatra és egyeztetésre nyitottak. Emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ költségvetési plafontörvényéhez benyújtott MSZP-MDF módosító csomagban javaslatot tesznek a három tagú testület létrehozására és működésére is.

A szocialista képviselő szerint a csomag komplex módon kezeli a költségvetési tanács, a költségvetési hivatal és az Állami Számvevőszék működését, míg a Fidesz az alkotmányban rögzítene a egy tanácsot, de nem szól a működési keretekről.

Az MSZP a közpénzügyi csomag előkészítésénél kezdeményezte az alkotmány módosítását, de mivel nem sikerült megszerezni a kétharmados többséget, ez kikerült - mondta Szabó Lajos. Hozzátette: olyan konszenzussal hozzák létre a tanácsot, amilyenhez sikerült konszenzust teremteni.

Szabó Lajos szerint ugyanez igaz a költségvetési plafonra is. Elmondta: valamennyi pártnak megküldte a javaslattervezetet, amely a pénzügyminiszterrel való egyeztetés után körvonalazódott, visszajelzés és támogatás az MDF részéről érkezett, ezért végül ő és Herényi Károly írta alá a módosító csomagot.