A Nemzeti Civil Alapprogram általános vitája

Szabóné Müller Tímea (MSZP) a civil szervezetek finanszírozásának gondjaival foglalkozva azt mondta, a legnagyobb nehézség számukra az utófinanszírozás, amin a civilek életben maradása érdekében változtatni kellene.

Halmai Gáborné (MSZP) a civil szervezetek gondjainak másik területével, a tőkeszegénységükkel foglalkozott. Úgy vélte, emiatt e szervezetek nem tudják a társadalom számára hasznos tevékenységüket megfinanszírozni. A gondok között említette, hogy a legtöbb civil szervezetnek nincs főállású munkatársa, nincs olyan szakmai háttere, amely a pénzügyi, jogi területen eligazodna. Álláspontja szerint, ezért fontos lenne a civil szervezetek sajátosságainak megfelelően valamilyen méltányosságot gyakorolni például az adminisztrációban, a pályázati források elszámolásánál.

Pettkó András (MDF) a civil szféra és a politika erőteljesebb szétválasztását szorgalmazta. Úgy vélte, a civil szférát csak úgy lehet a politikától függetleníteni, ha a politikusok nem vesznek részt a civileknek szánt pénz elosztásában.

Szabóné Müller Tímea és Halmai Gáborné (MSZP) amellett érveltek, hogy - egyetértve a civil szféra és a politika szétválasztásával - e két terültet, főként a kisebb településeken, nem lehet szétválasztani. Minél kisebb egy település - vélekedtek -, annál kisebb a helyi közösségben a pártpolitika szerepe.

Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) - aki megjegyezte, hogy a vita igen egyoldalú, hiszen szinte csak szocialista képviselők vesznek részt benne - arról beszélt: az jó irány, ha a klasszikus civil szervezetek, egyesületek, magánalapítványok részesülnek költségvetési támogatásban, míg a gazdasági társaságokhoz valamilyen módon kapcsolódó szervezetek kisebb arányban jutnak hozzá ehhez a forráshoz.

Rétvári Bence (KDNP) - aki szerint jó, hogy megszületett a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) - arra figyelmeztetett, hogy az NCA körül is megjelentek olyan emberek, akiknek létfenntartását szolgálja a civil szervezet, az általuk elnyerhető támogatás.

Mint mondta, azokat a szervezeteket kellene támogatni, amelyek teljes egészében a közt szolgálják, s kívánatos az is, hogy ne csak az NCA-n, hanem például az önkormányzatokon keresztül is kaphassanak pénzt a civilek.

Bíró Ildikó (Fidesz) úgy vélte, ha a civil szervezetek kollégiumaiban az újraválaszthatóság szigorodik, akkor a sok új ember miatt a folyamatok, a döntések lelassulhatnak. Ezzel számolni kell - szögezte le. Az ellenzéki politikus úgy vélte, arra kell törekedni, hogy a kis civil szervezetek minél nagyobb arányban kapjanak támogatást az NCA-tól.

Ékes József (Fidesz) fontosnak nevezte a civil szervezetek működésének felülvizsgálatát, hiszen - mint mondta - csaknem egyharmad részük nem működik, míg a másik egyharmad alig-alig.
Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkár az elhangzottakra válaszolva elmondta: a jogszabályi lehetőség megvan a méltányosságra a törvényben, ám a végrehajtási utasításban ezt még finomítani lehet úgy, hogy a civil társadalom többsége egyetértsen vele. Leszögezte: az illetékes minisztérium nem irányítja az NCA-t, csupán törvényességi felügyeletet biztosít.

Arra a vitára, hogy a civil szervezetekben az elektorok és kollégiumi tagok hány ciklusban vehetnek részt a döntéshozatalban, azt mondta: az elmúlt évtizedekben a civil társadalom nagy fejlődésen ment keresztül, s fontos, hogy továbbra is új emberek jeleljenek meg a rendszerben, és ne legyen egy belső körforgás. Ezért a tárca azt fogja támogatni - mondta -, hogy két ciklust követően ne vehessenek részt ismételten a kollégiumokba delegáltak a munkában.Lezsák Sándor, az ülést vezető alelnök lezárta az általános vitát.