A Heterodontosaurus - amely nevét is vegyes fogazatáról kapta - állkapcsában hegyes, éles, a kutyáéra emlékeztető fogak szolgálnak tépésre és harapásra, míg hátsó örlőfogai simák. Vagyis a kis állat félúton van a növényevők és a ragadozók között.

"Ez a koponya azt bizonyítja, hogy az állat éppen az átalakulás közepén járt" - magyarázta Laura Porro, a Chicagói Egyetem munkatársa, aki a londoni Természettudományi Múzeum tudósaival együtt a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóirat hasábjain írta le a Heterodontosaurust.

Porro a koponyára véletlenül akadt a fokvárosi Iziko Dél-afrikai Múzeum őslénytárának egyik fiókjában, amikor a növényevő madármedencéjűek (Ornithischia) rendjéhez tartozó, a korai jura idején Afrika déli részén élő faj táplálkozási szokásait vizsgálta. A kövületet még a hatvanas években találták, de sosem azonosították.

A paleontológus szerint a tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hosszú szemfogak ivari kétalakúságot mutatnak (azaz csak az egyik nemben találhatók meg, hasonlóan a szarvasbikák agancsához), de a jelenleg talált fiatal állat koponyája azt mutatja, hogy vélhetően mindkét nem viselt ilyen tépőfogakat.

"Ezek a fogak egyáltalán nem emlékeztetnek egy növényevő fogaira. Sokkal inkább úgy néznek ki, mint egy kardfogú tigris szemfogai" - mondta Porro egy telefoninterjúban.

A Földön nagyjából 230 milló éve jelentek meg a dinoszauruszok, amelyek korai képviselői mind ragadozó életmódot folytattak. A heterodontoszaurusz korában ugyan léteztek már más növényevő fajok is, de a madármedencéjűek rendje rendkívül fontos, hiszen később rendkívül gazdag faji változatosságot mutatott.

Ebbe a rendbe tartoznak például a maiaszauruszok, a triceratopsz és az olyan gigászok, mint az ankyloszaurusz. E rendnek egyik legkorábbi faja a heterodontoszaurusz, amely nagyjából egy mai pulyka méretére nőtt (nagyjából egy méter hosszú, 2,5 kg tömegű volt). A fiatal állat ennél jóval kisebb: nagyjából 40-45 cm hosszú és 20 deka lehetett.