Vita a környezetvédelmi termékdíjról

Szatmáry Kristóf szerint a módosítás nagyban rontja a hazai élelmiszerkereskedő- és termelő vállalkozások helyzetét, mivel olyan adminisztrációs terhet ró rájuk, amelyet jelentős részük nem tud teljesíteni.

Az ellenzéki képviselő annak megfontolását kérte, hogy miután a versenyképességet adótörvényekkel nem tudják javítani, az adminisztrációs terhek javításában tehetnek lépéseket. Ismertetése szerint a módosítások alapján a termékdíjtörvény visszatérne egy korábbi szabályozáshoz, amely egyrészt a darabalapú helyett súlyalapú elszámolásra helyezné a törvényt, másrészt a kereskedelmi egységek jelentős része kikerülne a termékdíj fizetése alól.

A szakmai szervezetek mindegyike támogatta ezt a javaslatot - közölte Szatmáry Kristóf.
Orosz Sándor (MSZP) közölte, hogy a mostani törvénymódosításnak nem kizárólagos célja az adminisztráció csökkentése, hanem a kormánynak ismételten górcső alá kellett vennie a javaslatot a darabalapú termékdíjas szabályozás anomáliái kapcsán.

Nyitrai András (Fidesz) az előterjesztés legnagyobb hibájának azt tartotta, hogy szerinte ráerősít arra a vélekedésre, ami alapján a szektorban dolgozóktól még több pénzt akarnak lenyúlni. Életveszélyesnek nevezte újratölteni műanyag palackokat, mert nem lehet tudni, hogy előtte mit tároltak azokban. Mint mondta, az újratöltés az egész Európai Unióban az ellenjavallt kategóriába tartozik, és előbb-utóbb be fogják tiltani az EU minden országában. Mint mondta, szívesen látná az egész törvényjavaslat visszavonását.

Rétvári Bence (KDNP) szerint ha elég bátrak lennének ahhoz, hogy a termékdíj fizetését a darabszámról a súlyalapúra helyeznék át, akkor kifognák a szelet az európai uniós eljárás vitorlájából.

Velkey Gábor (SZDSZ) úgy vélte, az adminisztrációs terhek csökkennek majd a módosítással. Mint mondta, egy környezetvédelmi fejlesztési alap létrehozására fogalmaztak meg javaslatot. Ez az alap olyan fejlesztéseket támogatna, amelyek a visszagyűjtési arányt, a betétdíjas rendszerre való átállás irányába való beruházásokat, fejlesztéseket támogatja. Az alapot a szaktárca kezelné.
Az elnöklő Világosi Gábor lezárta a részletes vitát.

A vitában elhangzottakra reagáló Oláh Lajos környezetvédelmi és vízügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a statisztikák szerint Nyugat-Európában vannak olyan országok, ahol 80 százalékos az újratöltés aránya.

Közölte azt is, hogy ha megszavazzák a törvényt, akkor kevesebbet kell fizetniük a vállalkozóknak. Hangsúlyozta: több mint 12 milliárd forintot kellene befizetniük a különböző vállalatoknak, ha nem módosítanák a törvényt, azonban ha erre sor kerül, csak 8,7 milliárd forintot.

Oláh Lajos arról is szólt, hogy a kormány korábban a gazdasági szervezetek kérésére vette ki azt az alapot, amelyből lehetne fejleszteni a visszagyűjtést és az újratöltést. Mint mondta, az elmúlt években jelentősen megnőtt az eldobható, nem visszaváltható italcsomagolások száma. Ha egymásra pakolnák azokat, egy futballpálya 250 méter magasan töltődne fel belőlük - jegyezte meg.

Az államtitkár arról is szólt, hogy november 4-én találkoznak az érintett civil szervezetekkel, cégekkel, önkormányzatokkal, hogy a témáról egyeztessenek.
A módosító javaslatokról várhatóan következő ülésén határoz a Ház.