Ruszinok

Az Ungvár-központú Kárpátalja lakosságának nagy részét az orosz ajkú ruszinok teszik ki. Egyes források szerint Kárpátalja 1,2 milliós lakosságából 1 millió ruszin él. A ruszin identitás furcsa – a Wikipedia szócikke alapján – és nem konfliktusmentes. Mivel saját államuk nincs, iskoláik, egyéb kulturális intézményeik szintén hiányoznak, ezért a nemzetté válás folyamata nehézkesen megy, az ukrán éledő nacionalizmus pedig szintén nem tesz jót az indulatok csillapodásának. A konfliktus – eddigi – csúcsa a nemzeti autonómia követelése, ami egyszerre komolytalan is meg nem is.

Komolytalan

A próbálkozás realizálódásának nyilvánvalóan minimális esélye van, főleg úgy, hogy az ukrán illetékes szervek is árgus szemekkel figyelik a fejleményeket.

Ma már nem annyira egyszerű egy szakadár terület élete, amennyiben nincs meg a megfelelő nagyhatalmi háttér. Dél-Oszétiának, Abháziának (Oroszország) és Koszovónak (Egyesült Államok, Európai Unió) megvolt, de például Transznyisztriának nincs meg, így a terület hivatalosan mind a mai napig Moldova része. Kérdés, hogy Kárpátalja kaphatna-e ilyen támogatást, bár a valószínűbb forgatókönyv az, hogy nem.

Ennek első oka, hogy Kárpátalja Ukrajna nyugati részén fekszik, ami messze esik Oroszországtól, másodszor pedig az euroatlanti integrációban érintett NATO- és EU-tagállamok pedig Ukrajnában gondolkodnak és nem Kárpátaljában és Ukrajnában.

Mindezen túl – a Wikipedia alapján – Kárpátalja egyes régióiban elképesztő magas, 80%-os munkanélküliség, a mezőgazdaság dominanciája, az élőhalott kolhozrendszer és az ipari nyersanyag hiánya valószínűleg rövid időn belül világossá tenné, hogy Kárpátalja önmagában nem lenne képes prosperáló állami működésre.


Komoly

A Szojm (nemzetgyűlés) hitet tett amellett, hogy Kijev megkerülésével akarják felhívni a Nyugat figyelmét a problémáikra, ami sugallhatja azt, hogy a ruszinok célja nem is egy nehezen életképes állam létrehozása, hanem az önrendelkezés szabadságának bővítése. Csak az eszköz lett egy kicsit radikális.

A kárpátaljai ruszinok kongresszusán felszólították a Kárpátalja megyei tanácsot, hogy december elsejéig tegyék lehetővé, hogy Kárpátalja ruszin autonóm tartománnyá válhasson, ellenkező esetben Kárpátalja egyoldalúan kikiáltja függetlenségét. A helyzetet durvítja, hogy határozat született az 1938-as kárpátaljai alkotmány visszaállításáról, így a szituáció komolyan veendő. A Kárpátalján élő ruszin szellemi és politikai vezetők is tisztában vannak a helyzettel, a kérdés napvilágra kerülése azonban messzebbre látszik mutatni.

A probléma ugyanis két közösség identitáskeresésének ütközése. A ruszinok említett problémái mellett ugyanis az ukrán nemzet is átalakuláson megy keresztül. A többség körében most megy végbe az identitás letisztulás, ami legjobban az ukrán nyelv alakulásában fogható meg, amit még mindig relatíve kevesen beszélnek, sokan még inkább az oroszt használják. A nemzeti (át)alakulások persze a radikalizmust és a szélsőséget is magában hordozzák, aminek nem csak a ruszinok, de az ott élő kis magyar közösség is kárvallottja.

Jelzés az ukránok felé

A ruszinok autonómiatörekvéseinek (a függetlenségiről nem is beszélve) valószínűleg nagyobb a füstje, mint a lángja, de nem biztos, hogy ez mindig így marad. A ruszin próbálkozás egyelőre inkább intő jel az ukránok számára arra vonatkozóan, hogy tekintetbe kell venniük a ruszin akaratot, s a tudati, szellemi átalakulások ellenére az ukrán nemzeti gondolkodásnak nem szabad szélsőséges irányba mennie.