Természettudámyos tárgyból is kelljen kötelező érettségi

A szakmai bizottság javaslata alapján a kötelező vizsgát biológiából, fizikából, földrajzból, kémiából vagy integrált természettudományból tehetnék le a diákok.

A grémium azt is kezdeményezi, hogy módosítsák a természettudományi tantárgyak érettségi vizsgakövetelményeit: a középszintű érettségi elsősorban a természettudományos műveltség ellenőrzésére összpontosítson, míg az emelt szintű vizsga térjen ki az alapvető tényszerű ismeretek ellenőrzésére, s egészüljön ki korszerű, alkalmazásokhoz közelálló tartalmakkal.

Ettől az intézkedéstől a természettudományos műveltség növekedésén túl az érintett tantárgyak, a szaktanárok tekintélyének súlyának növekedését várják a szakemberek.

A természettudományos érettségit ötödik kötelező tárgyként, a kötelezően választható érettségi tárgy helyett látják bevezethetőnek. Megjegyzik azt is, hogy jelenleg a tanulók 60 százaléka érettségizik természettudományos tárgyból, így a kötelező természettudományos érettségi ötödik tárgyként történő bevezetése csak a tanulók mindössze 20-30 százalékánál jelenti azt, hogy a továbbtanuláshoz egy hatodik tárgyból is érettségizni kellene. Nem tartják elfogadhatónak ugyanakkor azt a felmerült javaslatot, hogy a természettudományos tantárgy az érettségi vizsgán a matematika lehetséges alternatívájaként szerepeljen.

Fontosnak nevezik a szakmai tervezetben azt is, hogy a felsőoktatási intézmények követeljék meg az emelt szintű érettségit a szakokhoz rendelt megfelelő tantárgyakból. A bizottság javaslatai között szerepel a tanárok továbbképzésének alapvető megújítása is.

A testület szerint a kormányzatnak a költségvetésből, illetve európai uniós forrásokból a természettudományos közoktatás fejlesztésére rövid- és középtávon támogatási összeget kellene elkülönítenie.

Kezdeményezik továbbá, hogy legyen Magyarországon a természettudományos tantárgyakból rendszeres és általános kompetenciamérés. Javasolják még, hogy az oktatási tárca hozzon létre az általános iskolai és középiskolai tanárok, a pedagógiai, módszertani és szaktudományi felsőoktatási szakemberek, valamint a munkaerőpiac képviselőinek részvételével Természettudományos Közoktatási Bizottságot, amelynek feladata a természettudományos közoktatás megújításának koordinálása, ellenőrzése, a munkaerőpiaci jelzések elemzése és az esetleges korrekciók szükségességének a megállapítása lenne.

Az OKNT által felkért testület kezdeményezései között szerepel, hogy a minisztérium készíttessen a középiskolák számára "humán" és "reál" képzési kerettanterveket. A reálosztályokban biológia, fizika, földrajz, kémia, matematika és informatika tantárgyakból legyen magasabb a heti óraszám a jelenlegi általános kerettantervben ajánlottnál a humán tantárgyak rovására, míg a humán osztályokban legyen fordított a helyzet. Ez álláspontjuk szerint a jelenleginél kiegyensúlyozottabb, átjárhatóbb oktatási struktúrát eredményezhet a középiskolákban. A javaslat kiegyensúlyozott bevezetés esetén nem jelent az iskoláknak, illetve a fenntartóknak többletterhet, s optimális esetben mintegy 500-500 reál-, illetve humán osztályt eredményezhet országosan - írják.
Megállapították azt is, a természettudományos oktatás alapvető problémája, hogy zömében erősen ismeretközpontú, nem helyez kellő súlyt a kompetenciák fejlesztésére, és nem eléggé kapcsolódik a hétköznapi tapasztalatokhoz. A tananyag mennyisége gyakran nem illeszkedik az óraszámokhoz.

Azt is javasolja a testület szakmai anyagában, hogy az általános iskolák és a középiskolák számára készítendő új kerettantervekben valósuljon meg a természettudományos tantárgyak tananyagának "integrált szemléletű" modernizációja, és készüljenek megfelelő, korszerű módszertani szemléletet tükröző tankönyvek, oktatási segédanyagok.