A BGF nyílt levele

A Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézete helyzetének stabilizálását célzó tervről kedden tárgyalt a nógrádi város közgyűlése, a képviselők úgy vélték, az anyagból hatástanulmány hiányában nem derül ki, hogy az intézet képes lesz-e önfenntartó pályára állni.

Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora a nyílt levélben azt írta, tisztában vannak azzal, hogy a város és megye számára elsődleges a helyi felsőoktatás fenntartása. Egyetértenek azzal, hosszú távon nem megoldás, hogy a városi és megyei önkormányzat az adófizetők pénzéből pótolja ki az intézet működéséhez szükséges összeget. Megfontolandónak nevezte ugyanakkor, hogy érdemes-e ugyanazt a struktúrát egymástól 160 kilométerre továbbra is működtetni, illetve egy ilyen nagy rendszert fenntartani. A BGF képzéseinek egyszerű duplikálása szerinte racionális és gazdasági okokból nem megoldás.

A városi közgyűlés érintett bizottságainak elnökeihez címzett levélben a rektor hozzátette: a képzési kínálat átalakítása, a hangsúlyok áthelyezése jelenthet előrelépést, ehhez azonban a város és a megye aktív szerepvállalására is szükség van.

Sándorné Kriszt Éva szerint az, amit Salgótarján szeretne, jóval több pénzbe kerül, mint amekkora az eddig ráfordított összeg.

A stratégia elkészítését azért kérte a közgyűlés, mert a főiskolán csak a salgótarjáni és a Nógrád megyei önkormányzat közös anyagi támogatásával indulhatott első évfolyam szeptemberben. Az oktatási és a gazdasági bizottság elnöke, Simon Tibor és Szalai Erika közös előterjesztésében azt állapította meg: a stratégiából nem derül ki egyértelműen, eléri-e a főiskola a kívánt stabilitást mind a pénzügyi helyzet, mind pedig a létszám tekintetében.

A keddi közgyűlésen elhangzott: kulcskérdés a képzési szerkezet tervezett átalakítása, csakhogy ennek bizonyos értelemben a BGF felső vezetése is gátat szab, mert a más helyszíneken folyó, jól működő képzések Salgótarjánba telepítésével saját maguknak teremtenének konkurenciát.
Rozgonyi József, a főiskola igazgatója az ülésen kifejtette: az intézet szándéka a műszaki képzések telepítése, ám ez nem az intézet döntésén múlik. A beiskolázási létszám maximalizálására rövid- és hosszú távú terv is készült, a stratégia végrehajtására pedig intézkedési terv, felelősökkel és határidőkkel.

Abban egyetértés volt Salgótarjánban, hogy a főiskola támogatására szükség van, az együttműködési megállapodást továbbra is meg kell kötni, de úgy látják, az intézet átvilágítására volna szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mi vezetett el a mai állapotig, és hatástanulmányt is kértek.
A BGF szenátusa korábban úgy döntött, hogy Salgótarjánban csak 150 fővel indítható első évfolyamos alapképzés. A főiskola budapesti vezetése alacsonyabb létszám esetén úgy járult hozzá az évindításhoz, hogy a hiányzó 86 millió forintot a két önkormányzat biztosította, ezt az összeget 2008-tól 3,5 évre vállalták.

A BGF Salgótarjáni Intézetében 36 év alatt több mint háromezer hallgató végzett. A közgazdászképzésben hagyományosan népszerű intézetben szeptemberben 96 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait.A stratégiai tervről következő ülésén tárgyal a Nógrád megyei közgyűlés.