Nehéz időkben is szilárd az egyház

Megemlítette, hogy a reformáció üzenete szerint Jézus boldog életre hívta az embert, ám "a hitért sokszor szenvedni is tudni kell". A reformáció emlékparkjában rendezett ünnepségen a püspök kiemelte: a reformáció nem egyházszakadást akart előidézni, hanem azt tűzte ki célul, hogy a Biblia igéi "új fényben látszanak".

Szabó István református püspök a reformáció tanításából az isteni kegyelemre hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy "Isten minden élet forrása, benne van minden tökéletesség". A mai embert viszont "rémületbe ejtik, hogy Istenbe vetett hitét kicsúfolják, erkölcsi értékrendjét elsikkasztják".

Az utóbbi évek létbizonytalanságáról szólva idézte a Bibliát, miszerint Jézus azt mondta tanítványainak: "ne aggodalmaskodjatok, tudja az Atya, hogy mire van szükségetek". A szükségletek közül a krisztusi kegyelmet, a bűnből való megváltást emelte ki, mint amire igazán szüksége van az emberiségnek.

Ha valakinek az élete csődbe jut, Isten akkor is örök üdvösséget adhat az embernek - tette hozzá.
Mészáros Kálmán baptista egyházelnök felidézte: a múltban a hitüket megvallók "sokszor kerültek nehéz helyzetbe", így vállalták a börtönt vagy a halált a reformáció egyes követői is. Hangsúlyozta, hogy "a reformáció ünnepének csak akkor van értelme, ha tanítása forrásul szolgál a jövőre nézve", mert "csak a megújulni képes egyháznak van jövője".

Csernák István metodista szuperintendens beszédében kitért arra: a reformációnak kései gyümölcsei voltak az 1700-as évek vallási ébredési mozgalmai, amelyek a társadalmi erkölcs és a személyes élet megújulását tűzték ki célul. Hitük szerint az embert "bűnei ellenére befogadja Isten, aki képessé teszi az őt elfogadókat a szeretetre és a békességben való életre".

Október 31-én világszerte arra emlékeznek, hogy Luther Márton, német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció elindítója 1517-ben ezen a napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.