Elmarad a népszavazás

Az MTI-hez eljuttatott Ab-közlemény szerint az országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogások elbírálása során az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, tekinthető-e az országos népszavazás elrendelését érdemben befolyásoló lényeges új körülménynek az a tény, hogy az Országgyűlés a kérdés hitelesítését követően elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, majd a népszavazás elrendelését megelőzően azt hatályon kívül helyezte.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásával, majd hatályon kívül helyezésével a kérdés tartalma és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezésnek a választópolgárok által támogatott célja megváltozott.

Az Országgyűlés június 9-én döntött az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó népszavazási kezdeményezésről, amelyet az Albert házaspár nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (OVB).

A kérdés - amely mögé felsorakozott többek között a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara, s azt a Fidesz is támogatta - úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?".

Az Ab hétfői határozatában rámutatott: a hitelesítési eljárás kezdeményezésekor határozott törvényhozási törekvésként fogalmazódott meg a több biztosítóra épülő egészségbiztosítási rendszer kialakítása, az aláírásgyűjtés időszakában pedig mindvégig létezett egy, az Országgyűlés által elfogadott törvény, amelynek szabályai a kötelező egészségbiztosítás keretében több, üzleti alapon működő szervezetre épülő egészségbiztosítási rendszer kialakításáról szóltak.

A választópolgárok, akik aláírásukkal a népszavazási kezdeményezést támogatták, annak tudatában tették azt, hogy a népszavazással megakadályozhatják a törvény végrehajtását - olvasható az Ab közleményében.

Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezése az egészségbiztosítási rendszer átalakítására irányuló folyamatot megállította. Ezt követően az egészségbiztosítási rendszer üzleti alapú átalakítására, illetőleg annak meghatározott módjára irányuló kormányzati, törvényhozási szándék nem fogalmazódott meg - állapította meg a testület. Hozzátette: a népszavazás a megváltozott jogi helyzetben csupán arra irányul, hogy az Országgyűlés a három éves moratórium időtartama alatt tartózkodjon egy olyan tartalmú törvény megalkotásától, amelynek megalkotására nincs nyilvánvaló kormányzati, törvényhozási törekvés.

"A népszavazási kezdeményezés körülményeinek ilyen jelentős megváltozása mellett nem állapítható meg, hogy teljesültek-e a kötelező, ügydöntő népszavazás alkotmányban előírt feltételei, ebben a jogi helyzetben is támogatja-e azt az a több mint 200 ezer választópolgár, akiknek aláírását az OVB hitelesítette" - fogalmazott a testület.

Albert Zsolt, aki feleségével együtt kezdeményezte a népszavazást, az MTI-nek azt mondta, az ő szerepük véget ért, amikor az OVB-hez eljuttatták az összegyűjtött aláírásokat. Véleménye szerint a folyamat ezzel a döntéssel nem zárult le, hiszen az Ab új eljárásra kötelezte az Országgyűlést.
Hozzátette: a következményt, hogy lesz-e népszavazás vagy nem, valakinek fel kell vállalnia, az ügy "ide-oda tologatásának" nem látja értelmét. Albert Zsolt közölte még: nem tervezik azt, hogy új kérdést fogalmaznak meg.

Az Albert házaspár kezdeményezését felkaroló és az aláírásokat társult szervezeteivel együtt összegyűjtő Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István az MTI-nek azt mondta: nagy meglepetést nem okozott az Alkotmánybíróság döntése, amellyel nem értenek egyet.

A szakszervezeti vezető kifejtette: nem a törvény ellen indult a népszavazási kezdeményezés, hanem egy modell ellen, jelesül a társadalombiztosítás privatizációja ellen, hiszen amikor a népszavazási kezdeményezés megindult, a törvény még el sem készült.

"Úgy érezzük, hogy alkotmányos jogunkban korlátoz az Alkotmánybíróság jelenlegi döntése" - közölte Gaskó István, hozzátéve: semmi biztosíték nincs arra, hogy kormányzati szinten valaki ne változtasson az egységes, szolidaritási elven működő társadalombiztosítási rendszeren.
Kolláth György alkotmányjogász az MTI-nek nyilatkozva közölte: az Ab bölcs döntést hozott azzal, hogy megsemmisítette a népszavazásra irányuló országgyűlési határozatot. A testület nem talált érdemi hibát az országgyűlési határozatban, de azzal, hogy a pénztártörvényt idő közben hatályon kívül helyezték, új helyzet állt elő.

"Az időmúlásnak, a körülmények megváltozásának tulajdonított jelentőséget az Ab", és az OGY-nek majd csak ezt a körülményt kell vizsgálnia - mondta Kolláth György.

Kiemelte: az Országgyűlésre nézve is kötelező az Ab-határozat, így a parlamentnek újra kell tárgyalnia - már az Ab-döntés ismeretében - a kérdést, vagyis a népszavazás "elrendelhetőségét". Az Országgyűlés - tette hozzá -valószínűleg nem fogja új határozatában elrendelni a referendumot, a parlament számára már indifferens lesz, hogy megvan a 200 ezer érvényes aláírás.
A népszavazás kérdésében meghozandó majdani országgyűlési határozat ellen is Alkotmánybírósághoz lehet fordulni - közölte az alkotmányjogász.