De a pénzemért nem kaptunk semmit- videóval
Ezen a héten a gazdasági világválságot zenésítjük meg, a mai napon ezt olyan zenekarok segítségével tesszük meg, mint a Bikini és a Locomotiv GT. Irodalmi vonalról pedig egyik kedvenc regényírónkhoz, Rejtő Jenőhöz fordultunk „segítségért”.
2008. november 4. kedd 15:59 - paulson
- Pénzt vagy életet!- Életet!A revolveres merénylő ettől a választól úgy megijedt, hogy visszahőkölt. A számtalanszor elhangzott támadó felszólításra, amióta a világ világ, először hangzott el a fenti válasz. A rabló lövésre kész pisztolya megrezdült a kezében, és egyszerűen nem tudta, hogy mit tegyen. A megtámadott egyén két karját nyugodtan felemelte, mint akit nem érdekel, hogy mi lesz.Ez volt lefolyását és befejezését tekintve minden idők legkülönösebb és legszomorúbb bűnügyi komédiája.
Párbeszéd Gorcsev Iván és Vanek úr között 1. részlet
- Vanek úr! Örülök, hogy itt találtam! Elérkezett az ön órája is!
- Meg fogja hallgatni, hogy honnan süllyedtem én ilyen mélyre? - kérdezte nyomban és mohón.
- Ennyire még nincs itt az órája. Az eset mindenesetre érdekel, és alkalmilag majd közli velem.
- Uram! Én levelező voltam, az egyik elsőrangú...
- Ezzel első látásra tisztában voltam. Ön most akcióba lép. El kell mennie valahová, hogy egy csomagot hozzon...
- Nem az a kifejezett titkári teendő.
- Napóleon is lent kezdte...
- De nem magánál. Azonban mindegy, de tudnom kell, milyen nehéz a csomag. Azt hiszem, említettem már, hogy annak idején sérvem volt...
- Tudok róla. A csomag nem nehéz.
- És napon nem szabad járnom. Magas vérnyomásom van.
- Erről sem kell leszoknia. Vesz majd egy esernyőt valahol és kifeszíti!
- Uram, háromezer frank fizetésből nem telik esernyőre.
Színhely: San Francisco, Oakland. Írta: az élet.Személyek:Egy ideges útonálló.Egy rezignált áldozat.(Katonaság, néptelenség.)Idő: pénz. Így indul Rejtő Jenő "
A megkerült cirkáló" című regénye, amelynek tekervényes, fordulatokkal teli cselekménye során azt is megtudjuk, hogy egyesek szerint a desztillátor, az egy olyan betegség, amivel nem lehet vizet inni.
Mi most mégis a pénzt választottuk, ellentétben a „rezignált áldozattal” (aki nem más, mint a mindenkit sztrovacseknek hívó Wagner úr, akinek folyamatos részegségben leledző figurája egy külön cikket érdemelne). És ha már erről van szó nem feledkezhetünk meg a munkáról sem. Rejtő hőseinek erről is megvolt a maguk véleménye.
Akinek pénze van, az ne zavarja dolgozással a mások munkáját. (
Piszkos Fred közbelép, Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)
- És ha … fizetést ajánlanék, hogy dolgozzon?- Engem nem lehet megvesztegetni. (
Vesztegzár a Grand Hotelben)
És ha már a munkánál tartunk, tegyünk egy körutazást a Balkánon, azaz hallgassuk meg a Bikini örökbecsű darabját:
„Csak dolgozni ne kelljen”!
Amióta a válságról hallok, olvasok, és komoly-komolytalan emberek nyugtató szándékú mondatait hallom, mindig a Vesztegzár a Grand Hotelben örökérvényű helyzetleírása jut az eszembe Rejtő Jenőtől: „..amikor egy hivatalos személyiség azt kiáltja, hogy "mindenki őrizze meg nyugalmát, nincs semmi baj!" - nyomban kitör a pánik.”
Itthon sem történt ez másként, terjednek a rémhírek, össze-vissza kapkodnak az emberek. A zene szárnyán azonban felemelkedhetünk a válság fölé, hiszen:
Lehet másé az érdem,
lehet másé a pénz…
…de ha visszhangzik bennünk:
a dal a miénk!
(LGT: A dal a miénk)
Az LGT gondolata mentén, még egy utolsó idézettel zárnám a rögtönzött „Rejtő-napot”.
Párbeszéd Gorcsev Iván és Vanek úr között 2. részlet
Vanek úr - mondta Gorcsev, és letette az újságot, amely Anette elrablását hozta hírül. - Ön most titkári feladatának magaslatára lép.
- Eddig nem álltam volna ott? - kérdezte hűvös csodálkozással.
- Helytelenül fejeztem ki magamat. Ön eddig felhői magasságokban tevékenykedett. Most azonban a sztratoszférába kell mennie!
- Szívesen megyek, de tudnom kell a közelebbi címet, mert Marseille-ben nem ismertem ki magamat. Azt hiszem, hogy ez az áruház ott van a pályaudvar környékén, nem?
- Eltalálta!
- Mit hozzak?
- Semmit. Magam intézek mindent.
„Kutyának való a gazdagság, ha nincs valaki, akivel közösen lehet elverni a pénzt.” Ez a gondolatmenet Gorcsev Ivántól származik, a Tizennégy karátos autó főhősétől. A fiatalember még 21 éves sem volt, mikor elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Kicsit ront a teljesítmény értékén, hogy a makaó nevű kártyajátékon. Aki nem olvasta volna a regényt, annak elárulom, hogy Gorcsev kiváló „cimborára” talál pénzének elveréséhez, Vanek úr személyében. (a keretben található dialógusok is erről árulkodnak)
Persze Rejtőnél, aki saját bőrén tapasztalta, milyen is a csavargók élete, gyakran találni a pénzről szóló történeteket - pénzről, és annak hiányáról. Ajánljuk például mindenki szíves figyelmébe Az elsikkasztott pénztáros című rövidebb alkotást (a Rejtőtől minimálisan elvárható kedves bájjal, természetesen), vagy a Vanek úr Párizsban című alkotást - annak is inkább a második felének érzékletes nyomor-leírásait. Ja, ne tessék a Tizennégy karátos folytatásaként olvasni, annak nem az igazi. Két remek kisregény viszont van az anyagban - azokat nyugodt szívvel javasoljuk, különösen ilyen borús időben. Ja, és még egy tipp, hol is lehet ezeket fellelni: a Magyar Elektronikus Könyvtár bizony tömve van Rejtővel. Tessék csak nyugodtan keresgélni!
Én a pénzemet adtam neked,
de a pénzemért nem kaptunk semmit.
És mi együtt néztük a kirakatot.
(LGT: Jóbarátok vagyunk)
Az irodalmi kitekintés után térjünk vissza a zenére! Már csak azért is, mert nemcsak a fent idézett dal fogalmazza meg dalba csomagolva, hogy mik lehetnek az igazán fontos dolgok az életben. A keddi második videónk, a rendkívül tanulságos szövegű, és fülbemászó dallamú Jóbarátok vagyunk.
