Napirend előtt

Rétvári Bence (KDNP) arról szólt, hogy október 24-e és 27-e között zajlott a három történelmi egyház, a katolikus, az evangélikus, valamint a református egyház közös szociális akciója, ami egész Magyarország fiatalságát kívánta mozgatni. Mint mondta, 72 órán keresztül a fiatalok közhasznú feladatokat teljesítettek.

Kitért arra is, hogy ez az akció Ausztriából indult, Magyarországon pedig már másodszor rendezték meg ezt a szociális karitatív projektet. Voltak olyanok, akik idősek otthonában kulturális műsort mutattak be, voltak, akik parkokat hoztak rendbe, erdőt takarítottak, mások szociális intézményt tataroztak. Összesen 2300 fiatal áldozta idejét a közért - mondta az ellenzéki képviselő.
Arató Gergely oktatási államtitkár válaszában kiemelte: mindannyian köszönettel tartozunk azoknak, akik megszervezték az akciót, és azoknak a fiataloknak, akik részt vettek benne.

Aszódi Pál (Fidesz) arról beszélt napirend előtt, hogy "Gyurcsány Ferenc tovább rabolja a társadalmat". Szavai szerint a megszorító csomag meggyorsítja a kihalásra ítélt nyugdíjasok természetes fogyását. Emlékeztetett arra, hogy a 62 év alatti nyugdíjasok a megszorító csomag miatt egyáltalán nem kapnak 13. havi nyugdíjat, pedig szerinte a megszorításoknak, a 13. havi nyugdíj elvételének semmi köze a gazdasági világválsághoz, mivel azt - jegyezte meg - Kuncze Gábor az SZDSZ elnökeként egykor már kezdeményezte.

A fideszes képviselő arra is kitért, hogy korábban 5,6 százalékos nyugdíjemelésről beszélt a kormány, most viszont már csak 3,1 százalékos emelést említenek.

Korózs Lajos szociális államtitkár válaszában azt mondta, nincs szó semmiféle megszorításról. A kormány megőrzi a 13. havi nyugdíjat, jövő héten hétfőn kezdődnek az átutalások, és a jövő hét közepén kezdődnek az első kifizetések - tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy a törvény értelmében novemberben visszamenőleges nyugdíjemelés lesz.

Gusztos Péter (SZDSZ) arról szólt, hogy a szombaton a szlovákiai Dunaszerdahelyen történtek után a magyar kormány feladata, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel tisztázza a történteket, és fellépjen a magyar állampolgárok jogait megsértő hatósági intézkedések ellen.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovák belpolitika kampányeszközként használja a magyarellenességet. Ide jut az az ország, amelynek társadalma beengedi a szélsőséges erőket a kormányzati hatalomba - jelentette ki.

A liberális képviselő ugyanakkor arra is kitért, hogy aki Szlovákia létét kétségbe vonó jelképekkel lépi át a szlovák határt, az provokálja az ottani nacionalistákat, és veszélybe sorolja a felvidéki magyarokat.

Avarkeszi Dezső igazságügyi és rendészeti államtitkár válaszában valamennyi politikai erő felelősségének nevezte, hogy a szélsőségesek ellen fellépjen. Kiemelte: Draskovics Tibor igazságügyi miniszter is kérte a szlovák szerveket, hogy adjanak tájékoztatást a Dunaszerdahelyen történtekről. Hozzátette: az elsődleges tájékoztatás nem győzte meg a minisztert a rendőri fellépés indokoltságáról.

Herényi Károly (MDF) felszólalásában arra a megállapításra jutott, hogy az ország 1990 óta nem látott válsághelyzetben van. Hozzátette: ez a válság azonban el fog múlni.

Kiemelte, hogy pártja óvja a munkaadókat az olyan létszámleépítéstől, aminek hosszú távú következményei lehetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy van olyan modell, ami szerint a munkaadó válság esetén senkit nem bocsát el, hanem minden munkavállalónak 50 százalékkal csökkenti a bérét.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára reagálásában azt mondta, ebben a helyzetben sokkal szorosabb nemzeti összefogásra van szükség, hogy a válság hatásait tompítani lehessen. A profit nem lehet elsődleges szempont, fontosabb a cégek működőképességének fenntartása, valamint a munkahelyek megtartása - jelentette ki.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a felszólalások előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc november 4-i leverést követő megtorlás áldozataira emlékezett.

Mint mondta, november 4-e a gyász napja, figyelmeztetés, hogy óvjuk, vigyázzuk nemzetünket, demokráciánkat, embertársainkat. Kiemelte: Nagy Imre mártír miniszterelnök sorsa azt üzeni, hogy a pártérdeknél előbbre való a nemzet iránti hűség. Hozzátette: most az a kérdés, készek vagyunk-e 1956 és 1989 után újra összefogni.