A Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban végzett felmérésben 17 300 embert kérdeztek meg otthonában vagy szupermarketben.

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek az élelmiszercímkén közölt tápérték-információk jobban meghonosodott formáit, mint például az Irányadó Napi Beviteli Értéket, nagy számban felismerték és megértették. Az európai étel- és italgyártók folyamatosan vezetik be az önkéntes jelölési rendszert.

Az Irányadó Napi Beviteli Érték vagy röviden INBÉ a magyar fogyasztóknak sem ismeretlen, hiszen már számos terméken, például joghurtokon, kekszeken, édesipari termékeken megtalálható. A jelölésből kiderül, mennyivel járul hozzá adott termék a napi tápanyagszükséglethez, illetve a táblázatról leolvasható a termék teljes energiatartalma is.

A felmérés során a megkérdezettek általában biztosan állították, hogy megértik a jelölési rendszereket. Ez nem is volt alaptalan, hiszen valamennyi országban a megkérdezetteknek legalább a fele helyesen oldotta meg a többek között a címkéken közölt INBÉ és egyéb, tápértékkel kapcsolatos információk értelmezését magukban foglaló feladatokat.

A felmérés új megállapítása, hogy az emberek átlagosan 30 másodpercet fordítanak egy-egy termék kiválasztására. Korábbi felmérésekhez képest ez jelentős növekedés. A legrövidebb időt (25 másodpercet) az Egyesült Királyságban, a leghosszabbat (47 másodpercet) Magyarországon mérték.

A megkérdezettek mindössze 18 százaléka (ez az adat az Egyesült Királyságban jegyzett 27 százalék, és Franciaországban jegyzett 9 százalék között ingadozik) keresi vásárlás közben is rendszeresen az élelmiszerek csomagolásán a tápértékkel kapcsolatban feltüntetett információkat.

Annak, hogy a vásárlók megkeresik a tápértékkel kapcsolatos adatokat, joghurtok, gabonapelyhek és készételek vásárlásakor a legnagyobb a valószínűsége.

A hat országból négyben a kalóriaérték volt a vásárlók által leggyakrabban keresett információ. A zsírtartalom - a cukortartalomhoz hasonlóan - valamennyi országban az első három érték között szerepelt, a sótartalom viszont csak Németországban és az Egyesült Királyságban került be az első öt közé. A keresett információk között szerepeltek az adalékanyagokkal és a vitamin- illetve rosttartalommal kapcsolatos adatok is.

Mindenütt jellemző, hogy az emberek jelentősen alulbecsülik a mindennapos tevékenységek során felhasznált kalóriamennyiséget (energiát). A svéd fogyasztóknak 28 százaléka, a lengyeleknek pedig csak 11 százaléka jelölte meg helyesen a rövid séta során felhasznált kalóriamennyiséget.

A válaszadóknak legfeljebb 46 százaléka adott helyes választ arra a kérdésre, hogy az átlagos felnőttnek naponta hány kalóriára van szüksége. A legrosszabb eredményt a francia férfiak és a magyar nők érték el (mindkét esetben csak 22 százalékuk tudta a helyes választ). A válaszadóknak több mint egyharmada, Lengyelországban pedig több mint a fele úgy gondolja - tévesen -, hogy a gyermekeknek több kalóriára van szükségük, mint egy felnőtt férfinak.