Kerékpárral a szabadba
A Körös-Maros Nemzeti Park Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit foglalja magában. Dévaványa település határában találh
2008. november 5. szerda 10:25 - Hírextra
Ebből a központból indul a puszta élővilágát bemutató másfél kilométeres tanösvény is. Az erdei iskolások a környező területek különböző élőhelyeit járhatják be a 20-40 kilométer hosszú kerékpáros útvonalakon.
- Hat éve fogadunk diákokat erdei iskolánkban. Minősített programjainknak alsós és felsős diákok a résztvevői - számol be munkájukról Szélné Sándor Katalin, a látogatóközpont vezetője.
Jelenleg 40 diákot, vagy felnőttet tudnak elhelyezni szállásukon, amelyben 3 és 4 személyes szobák vannak, külön fürdőszobával és wc-vel. A társalgó-étkezőben ötvenen férnek el, és két oktatótermük is van speciális kísérletek, feladatok megoldására. A szállásépületek mellett van egy sátorozásra alkalmas hely is konyhával, külön mosdóval és fürdési lehetőséggel.
- A szakminisztériumok sajnos csak időnként írnak ki pályázatot erdei iskolai foglalkozásokra. Ilyenkor több iskola pályázza meg ezeket, így többen jelentkeznek nálunk is. Vannak visszatérő, úgynevezett partner iskolák is, amelyeknek mi is segítünk szakmai anyagokkal a pályázat megírásában. Ezek a közelebbi települések iskolái, de érkeznek a nagyobb városokból, a legtöbben Budapestről - teszi hozzá a biológia-technika szakos tanár és természetvédelmi szakmérnök végzettségű Szélné Sándor Katalin.
Aktuálisan egy alsós és egy felsős programjuk van, melyekben kiemelt szerepet kap a térség egykori és mai természetes élővilágának bemutatása és a lecsapolások utáni, mai tájváltozások, azok kiemelt, egyedi természeti értékei, mint például a túzok, a néphagyományok, a kézműveskedés, s a programokat ügyességi-bátorsági feladatok tarkítják. Gyalog és kerékpáron mozoghatnak a gyerekek a terepen, ehhez 35 kerékpár bérelhető a Látogatóközpontban.
- Ki tanítja itt őket? Milyen szakembereik vannak?
- A szakfeladatok nagy részét a nemzeti park helyi szakemberei látják el. Öt állandó dolgozónk van, végzettségük szerint erdész, hivatásos vadőr, természetvédelmi mérnök, agrár, mezőgazdasági szakmérnök, biológia-technika szakos tanár. Teljes programok esetében ez a munka tehát ránk hárul, de az is előfordul, hogy a pedagógus maga szervezi a programot, mi csak a helyet biztosítjuk, esetleg egy-egy modul, vagyis egy-két óra megtartását kéri csak tőlünk. Ez lehet egy témához kapcsolódó előadás, rendkívüli biológiai óra, kísérlet, vagy éppen egy túravezetés a tanösvényen.
- Mi történik, ha valamelyik diák megbetegszik? Van a közelben orvos?
- A helyi gyermekorvossal megállapodtunk, hogy szükség esetén ő kezeli a nálunk megszálló gyermekeket. Szerződésünk van az egyik helybeli vendéglővel, hogy minden erdei iskolás osztálynak, de más megszálló vendégnek is biztosítanak igény szerint főétkezést, valamint tízórait és uzsonnát, amit itt helyben tálalnak fel.
Szeretnék az épület költségeit lefaragni, napkollektorokkal, geotermikus energiájú fűtéskorszerűsítéssel, cserélni kellene kerékpárjaikat és a laboratóriumi eszközeik egy részét is.
A tájegység vezetője Lengyel Tibor - aki eredeti végzettségére nézve erdőmérnök, de szerinte ma már mindenhez kell érteni - mutatja meg a túzokrezervátumban azokat az állatokat, amelyek előmerészkednek, hogy a látogatók megcsodálhassák őket. Mint mondja, a területi egység kétharmada pusztai táj, ahol számos madárritkaság rendszeres, vagy alkalmi fészkelő, de a legfontosabb feladat a túzokok mentése.
A túzok keltető-, nevelő-és repatriáló telepre csak azok a veszélyeztetett fészekaljak kerülnek be, amelyek kelése természetes környezetükben nem valósulhat meg. Ezeket a tojásokat a Túzokvédelmi Állomás keltetőgépébe helyezik el, majd a kikelt fiókák a felnevelés után visszakerülnek természetes közegükbe.
Van itt sok látnivaló, és akit egyszer megérint a hely nyugalma, az állatok, a növények varázsa, nem felejti el az itt látottakat.
Forrás: MTI