Egészségügyi válogatott

A készülő egészségügyi törvénymódosítások kapcsán az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott, a törvényalkotók folyamatos kényszerben vannak, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez, a felelősségük pedig abban van, hogy a meghozott jogszabályok átláthatóak, követhetőek legyenek.

A szocialista politikus hangsúlyozta, nincs szó arról, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hét regionális kirendeltsége mintegy "az előszobája" lenne egy későbbi privatizációnak.
Az ágazat költségvetéséről szólva úgy fogalmazott, hogy az a korlátok és kényszerek költségvetése - utalt ezzel a megváltozott gazdasági helyzetre Kökény Mihály, ugyanakkor sejtetni engedte, hogy dolgoznak azon, hogy az E-Alap több bevételhez jusson. A tavalyi, illetve az idei kasszaszufficitnek azonban mindenképpen az ágazatban kell maradnia - jelentette ki.

Az egészségügyi kapacitások kapcsán a politikus megemlítette, hogy a járóbeteg-ellátásban minimum óraszámokat határoznak meg, és rugalmasabbá teszik az ellátásokat. A kórházi ellátás elosztására - az alkotmánybírósági határozat következményeként - a jövőben a miniszter helyett az OEP tesz javaslatot, ezeket a regionális egészségügyi tanácsok véleményezik, a végső döntést pedig a regionális tiszti főorvos hozza meg.

A pénztárnak a jövőben lehetősége lesz egy intézmény adott tevékenységére vonatkozó szerződést felbontani, ha nem teljesülnek a szakma által előírt feltételek - ezzel valódi biztosítóként fog működni az OEP - mondta Kökény.

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa a "merjünk kicsik lenni" költségvetésének nevezte az ágazat büdzséjét, egyben kifogásait fogalmazta meg, hogy nincs "aktuális" költségvetési tervezet, mert amit a pénzügyminiszter benyújtott, azt már jócskán felülírta az élet.

Az ellenzéki politikus szerint nem lesz jó az az egészségügyi rendszer, amelyhez nem szakmai, hanem tőzsdei alapon rendelnek finanszírozást. Gondnak tartotta Mikola István azt is, hogy a kormányzatnak nincs jövőképe az egészségügyről, és nem alakult ki az a szemlélet, amely szerint a gazdasági fejlődés alapeleme az egészséges ember lenne.

A pénzügyi és gazdasági válsággal kapcsolatban azt mondta, ebben a helyzetben nem megszorításokra és pénzkivonásra van szükség, hanem a közszolgáltatások pénzügyi megerősítésére, hiszen a társadalmat, így az egyént ért lelki és pszichés megterhelés egy idő után egészségi problémákhoz vezet, azonban egy "legyengített" egészségügyi rendszer nem lesz képes ellátni a betegeket.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke visszautalt Székely Tamás egészségügyi miniszter délelőtti felszólalására, amelyben az uniós pályázatokról volt szó. A köztestületi elnök örömét fejezte ki a leendő és megpályázható pénzek nagyságát illetően, azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lesz orvos és szakdolgozó, aki a felújított és újonnan épített intézményekben dolgozna.

Hozzátette: a szakemberek ágazatban tartása megfelelő munkabérrel és munkakörülményekkel lehetséges, előbbit említve azonban megjegyezte, nemhogy bérnövekedés nem lesz a rendszerben, de nominálisan bércsökkentéssel kell számolniuk az ágazatban dolgozóknak.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a kórházak anyagi helyzetétről beszélt előadásában. Elmondta, hogy a 98 intézmény, amely adatot szolgáltatott pénzügyi helyzetéről, összesen 67-68 milliárd forint adósságot halmozott fel, közülük tizenháromnak pozitív, míg nyolcvanötnek negatív az egyenlege, és 18 kórház van kritikus helyzetben.

A kórházszövetségi elnök azon a véleményen volt, hogy az ellátás tervszerű átalakítása nélkül nem szabad a kórházi rendszerhez hozzányúlni, és mindenképpen a szükségletekhez kell igazítani a szolgáltatásokat.

Az intézményeket "gúzsba kötő" teljesítményvolumen-korlátról (tvk) szólva elmondta, ezt a rendszert meg kell szüntetni, egyben elismerte azt, hogy a tvk helyett nem tud ajánlani olyan megoldást, amely a kórházak pénzügyi stabilitását megőrizné.