A sovinizmus nem vicces

Ami egyes helyeken megmosolyogtató, más helyeken véresen komoly kérdés. Erdély és Románia nem az a hely, ahol viccelődni lehet a magyar hatalmi törekvésekkel, még akkor sem, ha ilyenek éppenséggel nincsenek. Két okból.

Egyik ok a politikai elit soviniszta hozzáállása. Egy diktatúrában a felnőtt társadalom a rendszerváltáskor nem lesz hirtelen, mintegy varázsütésre érett a demokráciára, ezért a politikai elit felelőssége hatványozott. Ebből következően mélyen élnek a Dej-, de különösen a Ceauşescu-rezsim szélsőjobboldali elemekkel ötvözött szélsőbaloldali diktatúrájának nyomai. Az 1989 utáni politikai vezetők vagy gyengék voltak, vagy nem is akartak ezen a helyzeten változtatni.

Ezzel egyszer s mint maradt – immáron második okként – a társadalomba berögzült kisebbségellenesség, mely az esetek nagy részében elsősorban a magyarság, mint legnagyobb kisebbség ellen irányul. A Trianon-szindróma még elevenen él a románságban, jelesül a románok a magyar honfoglaláskor tőlük ellopott területnek tartják Erdélyt (más kérdés, hogy a román történészeken kívül ezzel nem sok szakmabeli azonosul), azonban a főbb történelmi narratíva (dáko-román elmélet) féligazságait valamivel kompenzálni kell. A mai román sovinizmus megértéséhez ez a fajta kompenzáció tekintetbe vétele elkerülhetetlen.

Velük élő Trianon

Daniel Buda PD-L-s képviselő, szerinte a „Horthy-csapatok” által elkövetett „borzalmak” miatt nem lehetséges, hogy a románok magyar államfőt válasszanak meg, Gheorghe Funar megszólalása szerint pedig „a magyarok Magyarországon lehetnek államelnökök, nem Romániában”, valamint „a kenyaiak nem áhítoznak az amerikai földre, de a magyarok minden porcikája Erdélyt kívánja”.

Ezek a nyilatkozatok nem tanúskodik másról, csak Funar és Buda politikusi alkalmatlanságáról, valamint arról, hogy a trianoni diktátum nagyon keményen él egyes hangadó románokban. Mindez úgy, hogy sem az RMDSZ, sem az MPP, sem a Székely Nemzeti Tanács nem követel olyat, amely Románia területi épségét veszélyeztethetné. „Majd kinövik” – mondhatnánk, de inkább óvatosak vagyunk.

Frunda György

Megkérdeztük az esetről Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát, aki 1996-ban Románia történelmében először indult az államfői pozícióért magyarként.

A politikus a HírExtrának elmondta, hogy az 1996-os államfői kampányban mondta, hogy reméli, hogy Romániának előbb lesz magyar elnöke, mint az Egyesült Államoknak afroamerikai. Amerikában ez megtörtént, s remélhető, hogy most már Romániában is lesz magyar nemzetiségű államfő, vagy miniszterelnök – mondta az RMDSZ-es szenátor.

Frunda György szerint Funar és Buda frusztrált kolozsvári románok, aki tudják, hogy esélyük sincs, ha egy művelt, jól felkészült emberrel kerülnek versenyhelyzetbe, csak a családi frusztráció beszél belőlük – tette hozzá.

Pozitív vélemények, megosztott társadalom

A politikus azonban kihangsúlyozta, hogy Cristian Diaconescu volt igazságügyi miniszter szerint például semmi gond nem lenne, ha Romániának magyar nemzetiségű elnöke lenne, s voltak egyéb olyan nyilatkozatok, amelyek azt mondták, hogy „Frunda tényleg egy jó államelnöke lenne Romániának, nyerne vele az ország”. A nyilatkozatok tehát sokkal színesebbek voltak, nem volt egyértelmű az elutasítás.

A HírExtra kérdésére a szenátor elmondta: Romániában a társadalom megosztott, azonban a kisebbségi kérdést bármikor fel lehet vetni. Most kampányban vagyunk, november 30-án választunk, s Buda is, meg Funar is ezért nyilatkozik ilyeneket: igyekeznek a románságot megszólítani.

Frunda György szerint a román társadalom általában toleráns társadalom. A kétnyelvű feliratok létezése ezt bizonyítja, ami – mint mondta – 15 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. Elmondta: van a román társadalomban mintegy 10-15% szélsőséges, extremista réteg, de ismerek olyan románt – folytatta a szenátor –, akinek semmi köze nincs a magyarokhoz, de a gyerekét magyar óvodába járatja, mert azt mondja, hogy ebből előnye származik a gyereknek, s az a normális, hogy magyarul is tudjon.

Arra a kérdésünkre, hogy a közeljövőben lehet-e Frunda Györgyből államelnök, a politikus azt válaszolta, hogy a közeljövőben nem hiszi, de amennyiben két demokratikus román párt magyart jelölne államfőnek, jó esélyekkel nyerhetne.

Erősödő tolerancia

A szenátor szerint is nem csak a román politikai elit, de az átlag állampolgár fejében is végbe kell, hogy menjen egy változás ahhoz, hogy toleránsabb legyen a közbeszéd. Azt tudni kell – tette hozzá Frunda –, hogy sem a románoknak, sem a román politikusoknak általában nem a szívügyük a magyar kérdés. Mindezek ellenére Frunda György szerint a tolerancia általában erősödött Romániában.