Fény derülhet az ügynöklistára

A Kenedi János vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, s jelentésüket szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek - olvasható a cikkben, amely arra is rámutat, a bizottság egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült: megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az egykori ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait.

A mágnesszalagok tartalmát azonban a mai szolgálatok - állításuk szerint - műszaki okokból nem tudják aktiválni. Ezzel szemben a Népszavának nyilatkozva Kovács Győző villamosmérnök, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság volt főtitkára elmondta: csupán pénz és elhatározás kérdése lenne, hogy kiderüljön, milyen adatok vannak, illetve lehettek azokon a mágnesszalagokon, amelyekről a jelentés említést tesz.

Mint mondja: a Szegedi Informatikai Múzeum birtokában legalább két-három olyan - Siemens 4004/45-F típusú - olvasóberendezés van, amely alkalmas lehet erre a munkára. Az adatok leolvasásával szerinte tehát nem lenne probléma, legfeljebb az okozhat nehézséget, hogy a talált adatok értelmezésére szolgáló korabeli számítógépek már nem elérhetők - mondta Kovács Győző, hozzátéve, az olvasóberendezéseket ugyanakkor össze lehetne kötni valamelyik mai számítógéppel is.

Egy, a lapnak név nélkül nyilatkozó szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az adatok értelmezéséhez szükséges számítógépes programkörnyezet elérhetősége is kérdéses, de véleménye szerint a szolgálatok "majdnem biztosan" rendelkeznek olyan programokkal, amelyek nem az eredeti hardveren futnak ugyan, de a mai gépekkel is olvashatóvá teszik az adatokat.
Kovács Győző szerint egymillió forint alatt "megúszható" lenne a géppark összeállítása, s az adatok leolvasásának megkezdése - írta a Népszava.

"Majdnem biztosan fel lehet állítani egy olyan célrendszert", amely olvasni tudja az ügynöklistákat, illetve a célszemélyek adatait tartalmazó mágnesszalagokat - mondta Bohus Mihály szerdán az MTI-nek.

A szegedi Informatika Történeti Gyűjtemény munkatársa azután nyilatkozott erről, hogy a Népszava arról írt: a Kenedi János vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, s jelentésüket szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek. A titkosszolgálatok jelenleg tanulmányozzák a bizottság jelentését, amely várhatóan a jövő héten kerül a Nemzetbiztonsági Kabinet elé.

A cikk szerint a Kenedi-bizottság egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült, megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az egykori ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait. A mágnesszalagok tartalmát azonban a mai szolgálatok - állításuk szerint - műszaki okokból nem tudják aktiválni.

Bohus Mihály, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa az MTI-nek azt mondta: véleménye szerint a szalagok olvasása "nem jelent komoly műszaki problémát", az egykori számítógépek struktúrája ismert, így az adathordozók tartalma viszonylag biztonsággal és sérülésmentesen kinyerhető.

Bár a korabeli számítógépes rendszer teljes rekonstruálására kicsi az esély, az Informatika Történeti Gyűjtemény valószínűleg rendelkezik olyan perifériával, amely egy mai számítógéppel összekapcsolva képes a szalagok kezelésére - tette hozzá a szakember, jelezve: arra, hogy ez valóban így van-e, azt követően tudna választ adni, hogy kollégáival megvizsgálta az adathordozókat. Így eldönthető lenne, a gyűjtemény rendelkezik-e pontosan olyan olvasófejjel, amilyenre szükség van.

Közlése szerint a szalagokon feltehetően a korabeli szabvány fájlstruktúrában - az IBM 360-as, illetve az ezzel kompatibilis, a KGST által használt "R-sorozat" valamely rendszerében - tárolták az adatokat. Elképzelhető azonban, hogy több szempont alapján, gyors keresést lehetővé tevő "indexált" rendszert használtak.

Az Informatika Történeti Gyűjtemény korábban már kapott felkérést arra, hogy lyukszalagokon tárolt adatokat olvasson le, és rendelkezik legalább kétmázsányi mágnesszalaggal is - tudatta az oktató, hozzátéve: az egyetem és a gyűjtemény munkatársai között többen is vannak, akik néhány évtizede napi rendszerességgel használták ezeket az eszközöket.