"Hazaáruló" Mol

A pénzügyi válság miatt meghozott intézkedések 300-400 milliárd forintot tesznek ki, 2008-ban pontosan ennyi az olajtársaságnak csak a profitja - közölte Szanyi Tibor, az MSZP-frakció távhő eseti munkacsoportjának vezetője.

Ha a cég éveken át képes volt százmilliárdokban mérhető kedvezményekre szert tenni azzal a jelszóval, hogy a Mol sikere Magyarország sikere, akkor Magyarország most azt mondja, hogy a Mol sikeréből az emberek részesedni akarnak - fogalmazott a politikus.

Az Országgyűlés hétfőn 190 igen szavazattal, 184 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt, az úgynevezett Robin Hood-adót, amelynek alapján jövőre 8 százalékos különadót kell fizetniük a nagy energiaellátó és -kereskedő cégeknek.

A döntésre reagálva a Mol hétfőn közleményben azt írta, a Robin Hood-adó rossz üzenet a mostani és majdani befektetők felé, mivel 50 százalékos társaságiadó-emelést jelent az energiaszektorban, továbbá indokolatlanul versenyhátrányba hozza a hazai cégeket regionális versenytársaikhoz képest.

Szanyi Tibor szerint ez nemzetietlen megjegyzés a Mol részéről, és kifejezetten felháborító, hogy ne akarjon részt vállalni egy magát nemzeti olajvállalatnak mondó cég azokból a terhekből, amelyeket az országnak most vállalnia kell.

Kitért arra, hogy a Mol száz százalékban magán-, döntő részben külföldi tulajdonban lévő vállalat.
Az MSZP-s politikus szerint azok a cégek, amelyeket sújt ez az adó, "oroszlánrészt vállaltak abból, hogy az egekbe sikerült rugdalni az energiaárakat".

Szanyi Tibor elmondta, hogy az adó fedezetet biztosít a panellakásokban a távfűtés lakásonkénti mérhetőségének és szabályozhatóságának megteremtéséhez, amivel 15-20 százalékkal lehet csökkenteni a számlát. Hozzátette: az állam a beruházás 50 százalékát, de maximum 75 ezer forintot vállal át, a másik felét a lakóknak, lehetőség szerint az önkormányzatoknak kell fizetniük.

Eddig egyharmad-egyharmad arányban az állam, az önkormányzat és a lakók osztoztak a költségeken.

Arra a kérdésre, mennyibe kerülhet egy átlagos lakás fűtőrendszerének felújítása, a képviselő közölte: egy 53-54 négyzetméteres panellakás esetében ez körülbelül 150 ezer forintba kerül, attól függően, kell-e radiátorcsere, vagy hogy milyen szelepeket, csöveket építenek be.

Mint mondta, a felújításhoz szükséges pályázatot a tulajdonosi hányad 50 százaléka plusz egy szavazattal nyújthatják be a lakóközösségek a korábbi nyolcvan százalék helyett.

Szintén elég az ötven százalékos többség a távhőről történő leváláshoz - közölte Szanyi Tibor, megjegyezve, hogy lehetőség lesz részleges leválásra is, például a közös helységek esetében.

Véleménye szerint van a távhőláncban mindenütt, a nagy-, a kiskereskedőknél, a hőtermelőknél és hőszolgáltatóknál is ártartalék, ha csak fejenként egy-két százalékot engednének az árból, akkor az elérné azt a 15 százalékot, amit a Fidesz az általános forgalmi adó csökkentésével akart megvalósítani.

Szanyi Tibor szerint, ha ezt nem teszik meg maguktól a cégek, akkor az árkontrollal a Magyar Energia Hivatal erre rá fogja szorítani őket. Utalt arra, hogy a törvény szerint a hivatal ellenőrzi a jövőben az önkormányzatok távhőre vonatkozó ármegállapítását.

Kérdésre válaszolva a képviselő úgy vélte, az önkormányzatok bevétele nem csökkenhet az új szabályozással, hiszen eddig is azt állították, nem keresnek a távhőn.

László Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra, hogy a kormány gázár- és távhődíjemelései rendkívül nehéz helyzetbe hozták a családokat.

Mint írta, a panellakásokban élő családok terheit érdemben kellene csökkenteni, "erre azonban a Robin Hood-adó több szempontból is alkalmatlan". Ez az adó ugyanis - mint folytatta - a rezsiköltségek további emelését, így a villanyár emelkedését is maga után vonja.

Az igazi megoldást a távhő áfájának csökkentése jelentette volna, amellyel havonta 4.000 forintot spórolhattak volna meg a családok - írta László Tamás.