Baráth Etele

Az európai uniós források segíthetnek a pénzügyi válságból való kilábalásból - jelentette ki Baráth Etele, a gazdasági bizottság szocialista tagja csütörtökön Budapesten, a gazdasági csúcson.

A kormány a gyors pénzügyi válságkezelést követően olyan gazdaságélénkítő csomagot tett le az asztalra, amely hozhatja azt az eredményt, amit várunk tőle - fogalmazott.

Javasolta a környezetgazdálkodás, valamint a szociális foglalkoztatás, a közmunka szempontjainak beemelését válságkezelési csomagba.

Baráth Etele felhívta a figyelmet arra, hogy az első fejlesztési terv közel 100 százalékosan megvalósult, és az új tervben megindult fejlesztések "minden ellenkező hírrel szemben" alapvetően vállalkozáspártiak voltak. A politikus a bizalomépítés érdekében fontos elemnek nevezte az uniós forrásokat, amelyek segíthetnek a válságból való kilábalásból.

Kitért arra, hogy a bankok az építkezési vállalkozások esetében sokkal nagyobb fedezetigazolást és garanciát igényelnek, mint máshol Európában, de ha az önkormányzatok és az állam segítené, hogy ez kevesebb legyen, akkor növekedést eredményezne.

Fidesz

Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa hétpontos növekedési javaslatcsomagot ismertetett csütörtökön a kormányfő által kezdeményezett gazdasági csúcsértekezleten, ahol azt is elmondta, hogy jónak tartja Bajnai Gordon gazdasági miniszter által említett lépések irányát, de szerinte ma már politikai fordulat nélkül nem lehet hiteles gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani.

Matolcsy György a gazdasági bizottság kibővített ülésén a Fidesz hétpontos növekedési, foglalkoztatási és válságkezelési javaslatai között említette az adó- és járulékreformot, amelynek első eleme, hogy a jelenlegi 29 százalék helyett 20 százalékos lenne az általános munkaadói járulék, ami viszont nulla százalék lenne a 25 év alattiak, az 55 év felettiek esetében, és a részmunkaidős foglalkoztatásnál. Szerinte ez megakadályozhatná a munkanélküliség növekedését.

Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szintén a javaslatok között említette az építőipari és ingatlanpiaci konszolidációs alap létrehozását, mert mint mondta, az építőipar van talán a legrosszabb helyzetben. Szerinte szükség lenne a 400 milliárdos lánctartozás állami kivásárlására, a vállalati hitelek mögé hitelgaranciát kellene állítani, és 10 napos banki fizetést kellene előírni.

A fideszes politikus javasolta az európai uniós források átcsoportosítását, mert - mint mondta - jelenleg a mikro-, kis- és közepes vállalkozások csupán a források 3,3 százalékához jutnak hozzá. Szükség lenne a támogatási intenzitás 50-70 százalékra emelésére, és a vissza nem térítendő források 50 százalékos növelésére, emellett a Fidesz szerint a nagy vállalkozások esetében a hitelgarancia-alap lehetne a megoldás - tette hozzá.

Matolcsy György hatékony bürokrácia- és adminisztráció-csökkentést javasolt, szerinte mindent meg kell tenni ennek érdekében. Jelezte, hogy a Fidesz partner lesz ebben.

A politikus az uniós forrásokból 500 milliárd forintot csoportosítana át egy új energiahatékonysági alapba, amely az energiatakarékosságot és a megújuló energiaforrásokat szolgálná. A Fidesz emellett egy vertikális mezőgazdasági és élelmiszeripari programot javasol, amely jó választ adna az élelmiszerár-robbanásra. Ennek részeként említette Matolcsy György egy új nagybani piac létrehozását.

A fideszes politikus végül korrupció elleni programot kezdeményezett.Bajnai Gordon gazdasági miniszter javaslataira utalva Matolcsy György azt mondta: a miniszter által említett programnak vannak jó lépései, az iránya jó, azonban felvetődik a hitelesség, a bizalom kérdése. "Politikai fordulat nélkül ma már gazdaságpolitikai fordulatot nem tudunk hitelesen végrehajtani" - jelentette ki a Fidesz szakpolitikusa. Hozzátette: ennek ellenére bízik abban, hogy két-három éven belül a társadalmi és a civil élet szereplői megkötik azt a gazdasági megállapodást, amely elvezeti az országot a euróhoz, a jóléthez, az egyensúlyhoz és a növekedéshez.

Matolcsy György hozzászólása elején fontosnak tartotta rögzíteni, hogy Magyarországon harmadik éve gazdasági válság van, ami 2006 második felében egyensúlyi válsággal indult, növekedési, felzárkózási és szociális válsággal folytatódott, majd 2008 őszén az államcsőd veszélye állt elő. Hangsúlyozta, hogy Magyarország valóban az államcsőd szélére került, amelyet "barátaink" külső segítsége, az EU és IMF és a Világbank közös segélycsomagja akadályozott meg. Felidézte, hogy Argentínában 1998 és 2002 között az államcsőd 28 százalékos GDP-eséssel, a fizetőeszköz negyedére való leértékelésével, 40 százalék feletti inflációval járt. Szerinte ezt kockáztatta meg a gazdaságpolitika és a politika Magyarországon, 2008 őszén.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország különleges válságképet mutat, ugyanis a világgal ellentétben nálunk a válság a gazdaságból lépett a pénzügyi rendszerbe. Több évig tartó gazdasági válság és egy globális pénzügyi válság sodort ide minket, és ha nem találjuk meg a tartós válságból kivezető utat, akkor 5-10 évig kell szembenéznünk ezzel a helyzettel - mondta.

Matolcsy György szerint döntően a 2002 utáni kormányzati gazdaságpolitika 10-15 szarvashibája vezetett ide, amelyek közé sorolta a közszféra rekordmértékű béremelését, az árfolyam eltolását, valamint azt, hogy a kormánynak nem volt válasza az energia- és a mezőgazdasági árrobbanásra, majd egy hibás kiigazítást hajtott végre 2006 őszétől.

Szerinte ugyanakkor nem okolható a válság miatt az Orbán-kormány anticiklikus gazdaságpolitikája, ugyanis ennek minden egyes eleme jót tett a magyar gazdaságnak, megőrizte a foglalkoztatást és élénkítette a beruházásokat.

Szerinte ugyancsak nincs a válság okai között a fogyasztás, a családok hitelfelvétele, vagyis a családok és vállalkozások nemhogy nem felelősek a válságért, hanem megpróbálták tudtukon kívül mérsékelni azt azzal, hogy fenntartották a magyar gazdaság szerény növekedését és foglalkoztatási szintjét, illetve az egyensúlyt.