Karvalits Ferenc

A pénzügyi, gazdasági válság nyomán tovább lassul a gazdaság, ugyanakkor Magyarország nem fogyaszthat többet, mint amennyi jövedelmet megtermel - mondta a Parlamentben rendezett gazdasági csúcson Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Magyarországnak vissza kell szereznie a befektetők bizalmát, s ennek érdekében a kitűzött konvergencia pályán tovább kell haladnia - jelentette ki a jegybank alelnöke, hozzátéve, hogy a gazdasági válságból való kilábalás nem képzelhető el a költségvetési hiány növelésével.

Gaskó István

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint nem lehet a gazdasági válság terheit a munkavállalókra terhelni.

"A magyar gazdaság válságról válságra bukdácsol, s ennek következményeit, a válság terheit nem lehet a munkavállalókra terhelni" - mondta a Parlamentben rendezett csütörtöki gazdasági csúcson.
Ha a kormány és a munkaadók elképzelési valóra válnak, akkor a közszférában a nominális bérek 13-15 százalékkal csökkennek, a versenyszférában pedig befagynak, ami vállalhatatlan - jelentette ki a Liga elnöke.

Demján Sándor

Demján Sándor szerint Magyarország alapvető hibája, hogy torzszülött a foglalkoztatás és a termelés konstrukciója, jelenleg új értéket mindössze félmillió ember állít elő.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke csütörtökön a gazdasági csúcson hangsúlyozta, hogy a termelésre, az új érték előállításra kell koncentrálni.
Hozzátette: Magyarországon legalább egymillió embernek kell termelést végeznie, ezt úgy is el lehet érni, hogy az állam uniós forrásokkal, program indításával ösztönzi az új érték termelését.
Demján Sándor szerint a nemzeti csúcs is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elkerülte a pénzügyi válságot. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a csőd bármikor bekövetkezhet.

Hangsúlyozta: nem szabad ismét elkövetni azt az alapvető hibát, hogy a csökkenő nemzeti teljesítmény mellett hitelből próbálja az ország a béreket, a jóléti kiadásokat finanszírozni. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint az első számú prioritás most a likviditás. A bankállamosítással óvatosan kell bánni, a jegybank vagy az állam teremtsen forrást, állapodjon meg a külföldi anyabankokkal a finanszírozás szintjéről.

A reformokról szólva elmondta: átfogó, az egész országot megváltoztató változtatást kell végrehajtani, nem pedig egy-egy elemet kiragadni. Bízik abban, hogy a reformok ügyében politikai konszenzus alakul ki - mondta.

Futó Péter

Kedden megalakult a reformszövetség - jelentette be Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke a gazdasági csúcs szünetében a Parlamentben csütörtökön.

A reformszövetséget a munkaadói oldal kilenc szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közösen hozta létre - mondta Futó Péter. Hozzátetette: a reformszövetség alapvető célja, hogy szellemi erőforrásokkal segítse a reformok kialakítását és megvalósításukat.
A reformszövetségbe mindenkit várnak, aki segíteni tud abban, hogy profi módon kialakított reformrendszert jöhessen létre, amelynek csak egyik eleme lenne az adóreform - közölte az MGYOSZ elnöke.A szövetség pártsemleges akar lenni, de várják a pártok segítségét is - jelentette ki Futó Péter.

KDNP

Családi típusú jövedelemadózást és a felhalmozott nagy vagyonok megadóztatását javasolta a KDNP képviseletében Latorcai János a gazdasági csúcson, csütörtökön a Parlamentben.

Az ellenzéki képviselő bírálta a korábbi években folytatott gazdaságpolitikát, és úgy vélte, a kormány a Magyarországra begyűrűző válságban is későn ébredt.Felelős kormány ilyen helyzetekben cselekszik, dolgozik és vállalja a felelősséget - hangoztatta. Rámutatott, hogy másutt a kormányok már gazdaságélénkítő cselekvési programokat készítenek, és tartalékaikat a foglalkoztatás bővítésére fordítják.

Latorcai János szerint egyebek mellett "a foglalkoztatást biztosító, a gazdaságot kifehérítő" adó-, és járulékcsökkentésre van szükség, valamint az áfakulcs megváltoztatására és az adórendszeren belüli átcsoportosításokra.

Adócsökkentés nélkül megfulladnak a magyar vállalkozások - figyelmeztetett. Elmondta: úgy látja, Magyarországon "kétutas bérrendszer" alakult ki, hiszen sok helyütt részben minimálbért, részben pedig adómentesen különféle kiegészítő bérezést adnak feketén. Ezt a gyakorlatot csak adócsökkentéssel lehet megváltoztatni - fűzte hozzá.

A KDNP szerint át kell vizsgálni azokat az adókedvezményeket is, amelyeket ma egyes cégek élveznek. Szakértőkre hivatkozva azt mondta, hogy ebből a forrásból többmilliárd forint adómegtakarítás érhető el.

Latorcai János közölte: pártja a családi típusú jövedelemadózás mellett tett hitet, mert számításaik szerint így több pénz maradna az embereknél, és ez élénkítené a fogyasztást. Mint mondta, "adótöbblet" a havi 700 ezer forintos jövedelmet meghaladó rétegek, illetve a gyermektelen egyedülállók esetében van; az ő adójukból származó növekedés együttesen nagyjából kompenzálná a kedvezményt.

Álláspontja szerint a luxustermékeket megadóztatásából is többletbevételt érhetne el a költségvetés.Felvetette azt is: a "társadalmi igazságot" szolgálná, ha a bankok az elkövetkező időszakban a válságból kivezető út finanszírozásában hatékonyabban részt vennének.

Herényi Károly

A magyar adórendszer átalakítását a gazdaságélénkítésére szánt összegek töredékéből meg lehetne oldani - mondta Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője csütörtökön Budapesten a gazdasági csúcson.

Az állam hatalmas pénzösszeget óhajt a vállalkozások élénkítésére, a gazdaság és a mezőgazdaság fejlesztésére fordítani, ennek töredékéből át lehetne szabni magyar adórendszert úgy, hogy a vállalkozások versenyképessége mérhetően és jelentősen javuljon - vélekedett az ellenzéki politikus.

Szerinte vannak olyan hazai források, amelyeket ilyen célokra át lehetne csoportosítani, és ez sokkal fontosabb lenne, mint hogy egy gyenge, bukdácsoló, mindig orra esni készülő rendszert továbbra is életbe tartsanak.

Herényi Károly szorgalmazta az euró mielőbbi bevezetését, illetve az erről való egyeztetés megkezdését, és a 18 százalékos szja-kulcs értékhatárának 1,7 millióról 2,2 millió forintra emelését, amit kétszázalékos áfameléssel ellensúlyoznának.

Úgy vélte, a bizalom visszaállításának egyik módja az eurózónához való csatlakozás felgyorsítása. Mint mondta, ez az EU-nak is előnyös lenne, mert látszik, hogy nincs ilyen válságokra felkészülve, nincs intézményrendszere és nincsenek forrásai, ezért a válság kezelése az Európai Uniónak sokba kerül.

Herényi Károly azt mondta, ötpárti egyetértés kell a tárgyalások elkezdéséhez és egy olyan költségvetés, amely az EU-nak biztosítékot jelent arra, hogy az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat belátható időn belül teljesítjük. Hozzátette: az ERM II. árfolyamrendszerhez meglehetősen gyorsan csatlakozhatna Magyarország, és ez nagy mértékben hozzájárulhat a forint stabilitásához.

Ugyancsak a forint stabilitásával indokolta, hogy határozzák meg az euró bevezetésének konkrét időpontját.Herényi Károly az euró azonnali bevezetését két vagy hároméves költségvetés elfogadásával nehezen kivitelezhetőnek ítélte, aminek szerinte a törvényi feltételei sem adottak. Mindenképpen kerülendőnek nevezte az uniós fizetőeszköz egyoldalú bevezetését.

A frakcióvezető szerint a szja-kulcs értékhatárának emelését az általános forgalmi adó kétszázalékos emelésével ellensúlyoznák. Úgy vélte, az szja-változtatás 130 milliárd forintos bevételkiesést jelentene, az áfaemelés pedig 140 milliárd többletbevételt hozna.

Megjegyezte: ez azt is biztosítaná, hogy az örökösödési illetéket eltöröljék, hiszen így 10 milliárd forintos alap lenne hozzá, így 20 millió forintig eltörölhetnék.Herényi Károly szerint az áfaemelés azért nem lenne inflációs hatású, mert a mezőgazdasági és az energiaárak jelentősen csökkentek, illetve a kereslet visszaesésével lehet számolni.

Borsik János

Az egész társadalom érdeke a stabilitás, amelynek letéteményese az országos bérmegállapodás - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, a Parlamentben rendezett csütörtöki gazdasági csúcson.

A szakszervezetek elutasítják a munkaadói szervezetek javaslatát, amely szerint egy félév múlva lehet tárgyalni béremelésről - hangsúlyozta Borsik János.Az elnök szerint mind a minimálbéreket, mind az általában a béreket emelni kell a munkabéke megőrzése érdekében.

Kóka János

Az SZDSZ azt kezdeményezi, hogy a kormány azonnal hozzon létre egy 100 milliárd forintos hitelalapot a kis- és középvállalkozások számára, amelyben e cégek az IMF-hitel kamatszintje körül juthatnának hitelhez - mondta Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a gazdasági csúcson.

Az SZDSZ a válságkezelést, a gazdasági növekedést, a recesszió megfékezését szolgáló ötpontos javaslatcsomagot, vitairatot készített - közölte Kóka János, és azt kérte, hogy erről a dokumentumról induljon ötpárti tárgyalás.

A vitairatban a liberális párt javaslatokat tesz új adópolitikára, a felelősség és az átláthatóság szorgalmazására, állami és önkormányzati reformra, illetve arra, hogy a lehető legkorábban, 2012-ben vezesse be Magyarország az eurót.

Kóka János szerint a gazdaság szereplőinek stabilitásra, olcsó és elérhető hitelre, forintkamat-csökkenésre, a lehető leghamarabb euróra, adóreformra és a bürokrácia nagy részének "kihajítására" van szüksége.

Az adóreformot az SZDSZ adóegyszerűsítéssel, a kedvezmények, kivételek, mentességek szűkítésével, az élőmunkát és a vállalati versenyképességet növelő adók csökkentésével képzeli el, de áfa-növelés nélkül, mert annak inflációs kockázata van - szögezte le az SZDSZ frakcióvezetője. Azt mondta: az szja-sávhatár, a járulékcsökkentés forrása a kedvezmények, kivételek, mentességek, az állami működési költségek szűkítésében, a jóléti támogatások rászorultsági alapúvá tételében megtalálható.

Fontos a hitelképesség fenntartásának szükségessége, ezért azt SZDSZ azt javasolja, hogy a kormány azonnal hozzon létre egy 100 milliárdos hitelalapot, amelyet a kis- és középvállalkozásoknak nyithatnának meg, és amelyben az IMF hitelkamat szintje körül, vagy afelett juthatnának hitelhez.

A kormány az összeomlás elkerülése érdekében az első hetekben helyes lépéseket tett, de a reálgazdasági válság kezelésére eddig kísérleteket sem láttunk, helyette késlekedés, bizonytalanság tapasztalható - fogalmazott Kóka János. Szerinte a kormány a munkahelyek elvesztésének megakadályozására eddig semmilyen értékelhető lépést sem tett.

Az egyetlen sikerrel kecsegtető javaslat a plafontörvény - mondta Kóka János, aki e fórumon is azt kérte a pártoktól, hogy a törvényt a jövő héten szavazzák meg.A kormány törvényjavaslatai, a költségvetés, az azt megalapozó törvények, az adótörvények nem javítanak az ország helyzetén - szögezte le Kóka János, szerint nincs bennük megoldási javaslat a recesszió megfékezésére.

Magyarország azért ilyen sérülékeny a gazdasági válságban, mert az állam és a gazdaság nagy részében velünk maradt a szocializmus - szögezte le Kóka János, hozzátéve: velünk maradt a bürokratikus állam, a korrupció, az igazságtalanul osztott támogatások, a versenyképtelen oktatás és egészségügy, a pazarló önkormányzati rendszer, az adófizetők pénzét herdáló több száz közhivatal, az adófizetőket ellenségnek tekintő APEH, nem járulnak hozzá a közöshöz a kamu rokkantnyugdíjasok százezrei és a körülbelül egymillió álminimálbéres.A változások elmaradásáért az egész politikai elit felelős, lépnünk kell - szögezte le.

Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc szerint aki szembe akar menni a pénzügyi és gazdasági válsággal, annak szembe kell mennie a politikai ellenségképzés gyakorlatával, a kormányfő ezért az általa kezdeményezett csütörtöki gazdasági csúcs résztvevőitől azt kérte, először mindenki magának tegye fel a kérdést, hogy hol rontotta el.

A miniszterelnök, az MSZP elnöke hangsúlyozta: a nemzeti csúcs és a gazdasági csúcs azért fontos eszköz, hogy az összerendeződés politikájához keressék meg az utat. Mint mondta, ahhoz nem kell politikai bátorság, hogy dörgedelmekkel illessék egymást, ahhoz viszont kell, hogy egymás felé tegyenek lépéseket, és ne csak arról beszéljenek, hogy mások mit rontottak el, hanem tegyék hozzá azt is, hogy mit rontottak el ők maguk.

Több államférfi, kevesebb napi politikus - fogalmazott a pártelnök.A kormányfő szerint az elmúlt évtizedben Magyarország gondjai azért szaporodtak, mert elindult a politikai ellenségképzésnek egy olyan átfogó gyakorlata, amelyben valamennyi politikai tényező végveszélyben érezhette magát ezért, hogy ebből meneküljön, a szociális rálicitálás politikáját folytatta. Hozzátette: ennek vége a gazdaság erejének csökkenése lett.

Gyurcsány Ferenc úgy látja, ott kell kezdeni a válság megoldását, hogy először mindenki magának teszi fel a kérdést, hol rontotta el.A miniszterelnök a gazdasági csúcs legfontosabb tanulságának nevezte, hogy a vállalkozások, a munkaadók képviselői szerint a kormány válságkezelő programja jó irányban keresi az utat. Arra kérte a politikusokat, fogadják el fontos referenciának azok véleményét, akik a gazdaságot képviselik.

A jelenlegi helyzet tanulsága, hogy amit sok éven keresztül tettünk, nem visz minket előre - fogalmazott. Hozzátette: úgy nem lehet kilépni ebből, hogy mindenki ugyanazt teszi, mint eddig.
A válság egyik oka, hogy 2001-2006 között túlköltöttük magunkat, de nemcsak ez a baj - mondta Gyurcsány Ferenc. Példaként a Cseh Köztársaságot hozta fel, amelynek államkötvényeit szintén nem veszik a befektetők, pedig államadóságuk, költségvetési hiányuk, fizetőeszközük irányadó kamata is töredéke a magyarnak. A miniszterelnök szerint először a valóságot kell megismerni, abból kell következtetéseket levonni.

Először a kormány által javasolt hat pontban kellene megállapodni, ezután a munkavállalóknak és munkaadóknak kellene egyezségre jutniuk a munkahelyek megvédéséről - mondta Gyurcsány Ferenc. Fontosnak nevezte, hogy a jegybank értse: a válságkezelés közepette az inflációs célkövetés indokolható monetáris politikája új környezetbe került. Úgy vélte, első számú feladat a likviditás biztosítása, és olyan kamat- és árfolyampolitika működtetése, ami segíti a válság legyőzését.A miniszterelnök üdvözölte a Futó Péter által bejelentett reformszövetség megalakulását.


MSZOSZ

Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a béreken spórolni "életveszélyes" dolog, mert azzal leértékelődik a magyar munka.

Az MSZOSZ elnöke erre hívta fel a figyelmet csütörtökön a gazdasági csúcson, a Parlamentben.
A béreken lehet spórolni rövidtávon, de piacot védeni, megtartani, bővíteni ezen az úton nem lehet - mondta a szakszervezeti vezető. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek szorgalmazzák a ténylegesen minimálbérből élők jövedelmének növelését, ezt a gazdaság kifehérítése egyik eszközének is tartják.

A szakszervezeti vezető az asztalon lévő stabilizációs és gazdaságélénkítő elképzelések négy veszélyére hívta fel a figyelmet. Elsőként a munkahelyek veszélyeztetettségéről szólt. Kiemelte, hogy a munkahelyek megőrzése érdekében strukturális változtatásokra, összetett eszközrendszer alkalmazására van szükség a támogatásokon túlmenően.

A támogatások viszont kizárólag világos és szigorú eszközrendszer és ellenőrzés mellett lehetnek eredményesek - mutatott rá az MSZOSZ elnöke, egyben felajánlotta a szakszervezetek közreműködését és segítségét ebben.

Másodikként szólt a munka értékének megőrzéséről, azt üzenve a munkáltatóknak, hogy a jelenlegi bértárgyalási ajánlatuk - amely a bérek szinten tartását tartalmazza - elfogadhatatlan.
Pataky Péter arra hívta fel harmadikként a figyelmet, hogy egészében a munkát, és nem csak a munkáltatók terheit kell csökkenteni. Vagyis a munkavállalók terheit, a jövedelemadót és az általuk fizetet járulékokat is mérsékelni kell.

Végezetül az adórendszer egészét ostorozta a szakszervezeti vezető. Rámutatott, hogy nem megfelelő az arány a munkajövedelmeket, a fogyasztást, a tőkejövedelmeket és a vagyonokat terhelő adóelemek között.

A MSZOSZ elnöke nem zárta ki, hogy a nyugdíjrendszerhez hozzányúljanak, de hangsúlyozta, hogy ez csak rendszerszerűen, a társadalmi és magánnyugdíj-pénztárakba fizetendő járulékok arányának megváltoztatásával lehetséges.

Veres János

Veres János elodázhatatlannak nevezte az önkormányzati-, a szociális- és az adórendszer átalakítását csütörtökön a gazdasági csúcson a Parlamentben.

A pénzügyminiszter megerősítette: a kormánynak továbbra is az a szándéka, hogy az ország 2009-ben teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyekkel csatlakozhat az ERM II. árfolyam-mechanizmushoz.

Az ERM-II. árfolyamrendszerbe való belépés az euróövezeti csatlakozáshoz vezető első lépés.
Hangsúlyozta azt is, hogy a gazdaság kifehérítéséből nem lehet több ezer milliárd forintos többletbevételre számítani, legfeljebb néhány tízmilliárdra.

Az IMF-Világbank-EU hitellel kapcsolatban kifejtette: a likviditás fenntartása rendkívül fontos, a gazdaság működéséhez szükséges feltétel. A legnagyobb gazdasági visszaesést az okozza, a nincs pénzmozgás a gazdaság szereplői között.

Veres János egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik a strukturális reformok szükségességéről beszéltek, megjegyezve, hogy a kormány által már elindított átalakítások mélysége és terjedelme - elsősorban politikai okok miatt - nem volt elégséges.

Képviselői hozzászólások

A monetáris politika döntései a pénzügyi stabilitást kívánják elősegíteni - mondta Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke csütörtökön a gazdasági csúcson a Parlamentben.

A csütörtöki gazdasági csúcson felszólaló Karvalits Ferenc elmondta: a pénzügyi, gazdasági válság nyomán tovább lassul a gazdaság, ugyanakkor Magyarország nem fogyaszthat többet, mint amennyi jövedelmet megtermel.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta: Magyarországnak vissza kell szereznie a befektetők bizalmát, s ennek érdekében a kitűzött konvergencia pályán tovább kell haladnia, úgy, hogy a gazdasági válságból való kilábalás nem képzelhető el a költségvetési hiány növelésével, sőt a GDP arányos adósságot csökkenteni kell.

"A forintba fektetett bizalmat erősítette a jegybank kamatemelése és a nemzetközi szervezetek támogatása, az állam pedig egy jelentős kiigazítást vállalt be, amelynek eredményeképpen az egyik legfeszesebb európai költségvetés valósulhat meg 2009-ben, ahol reményeink szerint a kormányzat bevételei két százalékkal meghaladják az elsődleges kiadásokat" - fogalmazott Karvalits Ferenc. Véleménye szerint a szükséges adócsökkentés csak a kiadások tartós lefaragása mellett képzelhető el.

A monetáris politika legfontosabb feladata a pénzügyi közvetítő rendszer olajozott működésének biztosítása - rögzítette a jegybank elnöke.

A világgazdaság növekedési kilátásainak romlása, a középtávú inflációs kilátások számottevő javulása jelentősen tágítja a kamatpolitika mozgásterét, ugyanakkor a bankrendszer egészének érzékenysége a forint esetleges nagyobb leértékelődésére korlátot jelent a monetáris politika számára - magyarázta Karvalits Ferenc.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vállalkozásoknak likviditásra van szükségük ahhoz, hogy fennmaradhassanak. Naponta 80-100 vállalkozás kerülhet bajba, ha a bankok nem újítják meg forgóeszköz-hiteleiket - hangsúlyozta.

Az MGYOSZ elnöke szerint legfontosabb feladat a munkahelyek megtartása, ezért a bérek emeléséről félév múlva kell asztalhoz ülni a szakszervezetekkel.

Bejelentette, hogy reformszövetséget hozott létre kilenc munkaadói szervezet és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara annak érdekében, hogy kidolgozza és a politikai pártok és a kormány rendelkezésére bocsássa azt az átfogó reformcsomagot, amely hosszabb távon megalapozhatja Magyarország versenyképességét.

Liga, Autonómok, SZEF, ÉSZT

Egyetlen szakszervezeti felszólaló sem volt a csütörtöki gazdaság csúcson, aki elfogadhatónak nevezte volna a bérek csökkentését a gazdasági válság elleni fellépésben, e tekintetben a szakszervezeti vezetők számos más eszközt emeltek ki, a gazdaság kifehérítésétől a foglalkoztatás növeléséig.

A gazdasági válság terheit nem lehet a munkavállalókra terhelni, országos bérmegállapodásra szükség van - képviselte a szakszervezeti véleményt Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, és Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke.

"A magyar gazdaság válságról válságra bukdácsol, s ennek következményeit, a válság terheit nem lehet a munkavállalókra terhelni" - mondta Gaskó István.Ha a kormány és a munkaadók elképzelési valóra válnak, akkor a közszférában a nominális bérek 13-15 százalékkal csökkennek, a versenyszférában pedig befagynak, ami vállalhatatlan - jelentette ki a Liga elnöke.

Gaskó István arról is beszélt, hogy a feketegazdaságban ezer milliárdos jövedelmeket rejtenek el, ehhez képest tavaly 50 milliárd forint folyt be a gazdaság fehérítéséből.Ha a gazdasági csúcs résztvevői egyetértenek Bajnai Gordon itt vázolt elképzeléseinek több tételével, akkor nem haszontalan a véleménycsere - jelezte Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az egész társadalom érdeke a stabilitás, amelyhez hozzátartozik az országos bérmegállapodás.

A minimálbér elleni támadások, a korkedvezmény elleni támadások nem segítik a megállapodást - fordult a szakszervezeti elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökéhez, hozzátéve, hogy bizonyos változásokhoz még nem érett meg az idő.

A szakszervezetek elutasítják a munkaadói szervezetek javaslatát, amely szerint egy félév múlva lehet tárgyalni béremelésről - hangsúlyozta Borsik János, mivel "eddig sosem volt korrekció félév után". Az elnök szeretné, ha a minimálbérek és általában a bérek emelkednének a munkabéke megőrzése érdekében.

A közfszéra valamennyi munkavállalójának érdeke, hogy mérséklődjenek a válság következményei - mondta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke.Megfogalmazta, hogy továbbra sem látja az egyetértés, együttes cselekvés átfogó jeleit.

A SZEF elnöke utalt arra, hogy évek óta vesztesnek érzik magukat a közszféra dolgozói, most már az ígéret is keresetcsökkenés számukra.Szerinte a válságból való kilábaláshoz növelni kell a hozzáértést és szakszerűsítést jelentő bürokráciát, de a bürokratikus rendszereket csökkenteni kell. Úgy ítélte meg, hogy Magyarország legnagyobb vesztesége a szakszerűség hiánya, az országgyűlésnek, az önkormányzatoknak a jogalkotás szakszerűségében adóssága van, de ezt nem lehet áttolni az ott dolgozó munkavállalókra.

A béreket nem szabad visszafogni, mert ezzel csökken a kereslet - hangoztatta Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke. Kiemelte: a közszféra nem azonos a bürokráciával. A közszférában meg kell határozni a feladatokat, és ennek elvégzéséhez biztosítani kell a feltételeket.

Kuti László egyetértett azzal, hogy a reformokat meg kell lépni. Úgy vélekedett, hogy rövid távon meg kell oldani a piac problémáit a kereslet és a kínálat oldalán egyaránt.