Németország története

Mint a könyv szerkesztője, Rácz Árpád rámutatott, Ormos Mária munkája másodikként jelent meg a Rubicon Kiadó új sorozatában. Tavaly Romsics Ignác akadémikus megírta a XX. század képes történetét, most pedig Ormos Mária vállalkozott arra, hogy megkísérli megfejteni és Németország szempontjából bemutatni ezt "az ellentmondásokkal terhelt, rendszerváltások sorát felmutató századot".

"Azt is kell látni, hogy sok minden a múlt század történéseiből csupán az előzmények fényében érthető meg. A szerző ezért a XVII. századig, a 30 éves háborút lezáró vesztfáliai békéig nyúl vissza, de részletesen foglalkozik a XIX. század eseményeivel is. Ez egy komplex történeti szemléletet tükröző kötet, amelyben nem csupán egy szűk politikai folyam jelenik meg, hanem sokkal szélesebb spektrumban láttatja Németországot" - emelte ki Rácz Árpád.

A kötetet méltató Romsics Ignác is a mű komplexitását emelte ki, azt, hogy Ormos Mária munkájában egyaránt megjelenik a politikatörténet, de szerepelnek a könyvben az ország nagyjai, a gyáripar megteremtői, ahogy a kultúra neves reprezentánsai is.

Ormos Mária a témaválasztást indokolva kifejtette: Németország központi helyzete, gazdasági ereje, kulturális súlya folytán meghatározó tényező Európában. Ami viszont különösen felértékeli Németországot magyar szempontból az az, hogy államiságunk kezdetétől kimutathatók a különböző jellegű kapcsolatok.

"István király ugyan több helyről hívta be azokat a külföldieket, akik segítették az állam szerkezetének kialakításában, az egyházalapításban, ezek legtöbbje azonban német volt. De már Géza fejedelemnek is nexusa volt a császársággal" - hangsúlyozta a történész.

Mint rámutatott, ez a szál az idők során változott, a reneszánsz idején "Mátyás király elsősorban itáliaiakkal vétette körül magát".

"A XIX. század második felében azonban Magyarországon már a német befolyás a legjelentősebb. Ez értendő úgy is, hogy német egyetemen tanult a legtöbb magyar fiatal, de érezhető a kulturális igazodásban is. A magyar tudományos, kulturális világ és a közélet a kiegyezést követően mindinkább Bécs és Berlin felé fordult" - emelte ki Ormos Mária, aki a politikai kapcsolatokra is kitért, arra, hogy az I. és a II. világháborúban összefonódott a két ország sorsa.

"Ma nem ilyen látványos ez a kapcsolat, de létezik. Létezik egyrészt gazdasági szempontból: a Magyarországon megtermelt áruk legfőbb felvevője Németország. Az is érzékelhető társadalmunkban, hogy milyen szívesen járnak a magyarok az új Berlinben: egyrészt a pezsgő kulturális élet okán, de a város okán is, mert Berlin valami egészen más" - hangsúlyozta Ormos Mária.